Esti beszélgetés visszatért misszionáriusokkal

Esti beszélgetés visszatért misszionáriusokkal

Sajtóközlemény

Már 30 éve hirdetik a visszaállított evangéliumot Magyarországon. Ez adta az apropóját annak az esti beszélgetésnek, melyre augusztus 12-én került sor a Tihany téri gyülekezeti házban. A résztvevő egyháztagoknak abban a különleges élményben lehetett részük, hogy találkozhattak vagy éppen megismerkedhettek néhánnyal azok közül a misszionáriusok közül, akik a kezdeti időszakban szolgáltak nálunk. Mint Southwick elnök elmondta: erre a találkozóra másfél éves szervezés és tervezés után kerülhetett sor.

Elsőként Chris Jones lépett a pulpitushoz, aki 1987 és 1989 között szolgált hazánkban. A harminc esztendő mit sem halványított nyelvtudásán. A nyolcgyermekes édesapa kiváló magyarsággal és elérzékenyülve beszélt itt szerzett élményeiről. Csupán egyszer, néhány napra látogatott el Magyarországra feleségével, Jeanette-tel, 16 évvel ezelőtt. Hogy a nyelvtudását csiszolja, a Micimackót olvasta Karinthy fordításában, és imádkozott azért, hogy ismét jól beszélhessen magyarul. Elmondta, hogy abban az időben kevesebb mint száz egyháztag volt az országban. Gyakran jöttek össze az általuk bérelt kétszobás lakásban, hogy tanuljanak és himnuszokat énekeljenek. Akkoriban még a névtáblájukat sem volt szabad hordaniuk, csak a vezetéknevüket használták. Jól emlékezett a politikai helyzetre, a rendszerváltásra és Kádár Jánosra. Társaival és az akkori egyháztagokkal együtt úgy érezték, mintha valódi testvérek lettek volna – egy igazi, nagy család. Bizonyságában elmondta, hogy szerinte már Ádám és Éva is magyarul beszélt az Éden kertjében. Krisztus nélkül nem lehetünk testvérek. A magyar nyelv csodálatosan visszaadja, kihangsúlyozza ennek az összetett szónak a lényegét, mely angolra le nem fordítható. Test és vér, a két kulcsszó. Minden héten veszünk az úrvacsorából. Jézus Krisztus az egy igaz út, Ő a mi Megváltónk. Vele együtt vagyunk egy nép.

Őt Gretchen Fegel követte a beszélők sorában, aki 1989-től töltötte nálunk másfél éves misszióját, amit nemcsak érdekes, hanem igen különleges elhívásnak tart. Sokan az MTC-ben nem is tudták, hol van ez a kis ország, azt sem, hogy veszélyes-e. Ő korábban már élt egy rövid ideig Németországban, ismerte kontinensünket. Annál nagyobb volt az öröme, amikor kiderült, hogy abban az országban szolgálhat, ahol a nagypapája született. S bár korábban nem járt Magyarországon, rögtön tudta, hogy „haza” fog térni. Közel egy évig ugyanazzal a társsal szolgálta a magyarokat, aki ugyancsak vendégünk volt ezen az estén, nevezetesen Mindy (Moffat) Thomas, azaz Moffat nővér személyében. Az akkori missziónak szerinte nagy előnye volt, hogy mindenki jól ismerte a másikat. S bár rettentően nehéz volt a nyelvtanulás, és más nehézségek is adódtak, a szívükben és lelkükben lángolt a bizonyság. Az akkori misszióelnök Mickey egér és a falu sárkánya példázatával igyekezett őket buzdítani, hogy ne lankadjanak, ne csüggedjenek. Azt mondta nekik: „Mellettetek ott az Úr, s ha hajlandóak vagytok gyakorolni a hiteteket, akkor csodákat fogtok látni.” Megfogadták tanácsát, s úgy érezték, hogy a Lélek az alázatos erőfeszítéseiket megsokszorozta hatalmával. Nagy lett bennük az akaraterő, lelkesen dolgoztak. Kimutatták szeretetüket az emberek felé, mert úgy vélték, csak így tudják megosztani velük az evangéliumot. És valóban csodákat láthattak. Máté 13:18–23-at, a magvető példázatát idézte még, s hozzátette: jó volt látni, ahogy elhívásuk és szolgálatuk alatt a kommunista uralom után átalakult és felébredt ez az ország. Bizonyságában a T&SZ 4. szakaszát olvasta fel, és kihangsúlyozta, hogy tudja: az Úr szeret minket és meg fog áldani. Megtiszteltetés számára, hogy szolgálhatta a magyarokat, és örökre hálás lesz azért, hogy itt lehetett.

A visszatért misszionáriusok különleges zeneszámmal is kedveskedtek a jelenlévő egyháztagoknak – magyarul elénekelték a „Tudom, hogy jó Megváltóm él” kezdetű himnuszt.

                     

Az est utolsó beszélője Mitch Ruebush volt, aki 1990 és 1992 között töltötte nálunk teljes idejű misszióját. Meghatározó élménye volt ebből az időből, hogy még nem állt rendelkezésünkre a Mormon könyve magyar fordítása, csak szemelvényekből tanították az érdeklődőket. Az első magyarországi karácsonyán éppen Győrben szolgált, akkor érkeztek meg az első nyomtatott köteteket tartalmazó csomagok, így csodálatos ajándékkal kedveskedhettek az egyháztagoknak és érdeklődőknek. Addig az egyház itt valóban csak Joseph Smith szavaira, a misszionáriusok ismereteire és a Mormon könyve (pl. a hitről szóló) szemelvényeire támaszkodhatott. Bizonyságában elhangzott, hogy a HIT hatalom. S ha ezt gyakoroljuk, átélhetjük, milyen lehetett Mennyei Atyánkkal együtt élni. Ennek tudása segít abban, hogy fejlődhessünk, hisz a legfőbb célunk, hogy újra visszatérhessünk Hozzá, és együtt élhessünk Vele és családunkkal az egész örökkévalóságon keresztül.

Az est hátralévő részében előkerültek a fényképalbumok, és a résztvevők felelevenítették a körülbelül három évtizeddel ezelőtti emlékeiket, élményeiket.

Vendégeink voltak még:

·         David Bain (misszió ideje: 1989–1991) és felesége Amy

·         Jason Christensen (misszió ideje: 1989–1991) és felesége Lisa

·         Darren Jones ('kis Jones') (misszió ideje: 1990–1992) és felesége

·         Kuen Damiano (misszió ideje: 1990–1992) és felesége

·         Justin Budd (misszió ideje: 1990–1992)

·         Wesley McDougal (misszió ideje: 1989–1991)

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.