Sajtóközlemény

Híd az erősek és a gyengék között

A nemzetközi vallásszabadságról szóló hétrészes sorozat második része

Kinek szól a vallásszabadság?

A társadalmak többségből és kisebbségekből állnak. Akár szabad választásból, akár születésénél fogva, de mindenki valamilyen csoporthoz tartozik. Az életünket vallási, faji, politikai és kulturális közösségekben éljük, és céljainkat is ezeken keresztül fejezzük ki. Mindegyik közösség más és más. Mindegyiknek megvan a maga helye. Nem mind bír azonban ugyanolyan hatalommal. Néhányuk nagyobb, régebb óta létezik, gazdagabb vagy jobb kapcsolatokkal rendelkezik, mint a többi. Míg ez az egyenlőtlenség elmélyíti a szakadékot a különféle hitvallások között, egy békés társadalom az erőset és a gyengét egyenlő síkra helyezi.

    

Ez a feszültség néha igen drámai módon mutatkozik meg.

Az Open Doors nevű, vallási üldöztetést nyomon követő szervezet jelentése szerint „a keresztények csupán vallási meggyőződésük miatti szenvedése jelenleg megdöbbentő méreteket ölt”. Az 50 legszigorúbb országban több mint 200 millió kereszténynek van hatalmas mértékű üldöztetésben része. A jelentés szerint a gyilkosságok több országban irányulnak keresztények ellen, mint eddig bármikor. A keresztényeket a Közel-Keleten elüldözik ősi közösségeikből, Nigériában megölik, Ázsiában pedig az egyre növekvő vallási nacionalizmussal szorítják háttérbe. Mindez pedig tovább súlyosbítja a világban lévő menekültváltságot. „Soha nem volt még példa ilyen mértékű keresztényvándorlásra.”[1]

Mindez azonban nem csak a keresztényeket érinti. A közel-keleti országokban élő muszlimok iszlám milicisták gyilkosságainak és üldöztetésének vannak kitéve. A védtelen kisebbségeket zsarnokok és terroristák űzik el otthonaikból. A szektariánus viszály emberrablások, zaklatások és elvándorlások egész körforgását indította el.[2] Az Open Doors szerint „a vallási üldöztetés jelentős szerepet játszik a kikényszerített globális migrációban”[3]. E kaotikus helyzetben a muszlimok is menekülnek az életük védelmében. Mianmarban a buddhista többség igyekszik ellehetetleníteni a kis létszámú rohingya muszlim közösséget.[4] A muszlimok ellen irányuló támadások fokozódnak az Egyesült Államokban[5], miközben Európa-szerte is egyre negatívabb megítélés alá esik ez a népcsoport.[6]

A történelem során talán a világszerte kisebbségként szétszóródott zsidók szenvedték el a legnagyobb méretű üldöztetést. Az antiszemitizmus napjainkban továbbra is problémát jelent. Az egyik beszámoló szerint 2014-ben az Egyesült Államokban, Kanadában, valamint Európa és Közép-Ázsia 44 országában összesen 1883, zsidókat, zsinagógákat és zsidó temetőket érintő támadás történt.[7]

A kisebbségeknek nincs könnyű dolguk.

A hitelvek vagy vallás szabad gyakorlása azonban segíthet. Minden jog értéke annak azon képességében rejlik, hogy mennyire képes mind a többséget, mind pedig a kisebbséget megvédeni. Ez a szabadság két síkon működik. Törvényként biztosítja a szabad vallásgyakorlást; társadalmi normaként pedig az egyes különbségek és nézeteltérések tiszteletben tartását szorgalmazza. Ennek gyakorlásában egyetlen ország sem tökéletes. Azonban a hitelveink méltósággal történő felruházása által a vallásszabadság összeköt bennünket – még azokat is, akik semmilyen vallást nem gyakorolnak.

Nézzük meg például a nyugat-afrikai Kamerunt. Különféle terrorista támadásoktól fenyegetve a keresztény és muszlim gyülekezetek felváltva védik meg egymást. Péntekenként a közösségi ima idején a keresztények őrzik a mecseteket, a vasárnapi istentiszteletek alatt pedig a muszlimok védik a templomokat.[8]

Az ilyesfajta kölcsönösség létfontosságú, mivel a többség és a kisebbség gyakran cserél helyet. Ami egyszer népszerű, más alkalommal népszerűtlenné válik. Minden vallás keresztülmegy a tündöklés és félhomályba merülés hullámhegyein és hullámvölgyein. Egy ma előjogokat élvező kulturális közösség holnapra lehet, hogy elveszíti azt. A hatalom nem tart örökké. Éppen ezért a kicsiket védő vallásszabadság a lehető legjobb védelem a nagyok számára is. A biztonság nem a számokban, hanem az igazságosságban rejlik.

A kisebbségek hitelveinek, gyakorlatainak és törekvéseinek elnyomása következményekkel jár. Az egyensúly hiánya instabilitást és neheztelést eredményez, és kiélezi a megosztottságot. Az elidegenítés idegeneket szül, ezek az idegenek pedig támogatást keresve járják a világot. A Biblia vendégszeretetre vonatkozó rendelete még a legkisebb iránt is felelősséggel ruház fel minket. Mivel pedig mindannyian csak vándorok vagyunk egy idegen földön, ha baráti jobbot nyújtunk egy idegennek, tudtunkon kívül akár angyalokat is felfedezhetünk bennük.[9]

A vallásszabadság, ha csak némelyekre vonatkozik, valójában nem is vallásszabadság.

[1] Lásd Open Doors World Watch Report 2017, “The Persecution of Christians and Global Displacement,” pp. 3-5.

[2] Lásd Katayoun Kishi és Angelina E. Theodorou, “6 Facts about Religious Hostilities in the Middle East and North Africa,” Pew Research Center, July 7, 2016.

[3] Lásd Open Doors World Watch Report 2017, “The Persecution of Christians and Global Displacement,” p. 3.

[4] Human Rights Watch, “Burma: New Wave of Destruction in Rohingya Villages,” Nov. 21, 2016.

[5] Katayoun Kishi, “Anti-Muslim Assaults Reach 9/11-era Levels, FBI Data Show,” Pew Research Center, Nov. 21, 2016.

[6] Lásd Richard Wike, Bruce Stokes és Katie Simmons, “Europeans Fear Wave of Refugees Will Mean More Terrorism, Fewer Jobs,” Pew Research Center, July 11, 2016.

[7] Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 2015-ös jelentése a gyűlölet-bűncselekmények között az antiszemitizmusról.

[8] Terry Turner, “Christians Protect Mosques on Fri., Muslims Guard Churches on Sunday,” Good News Network, Jan. 29, 2016.

[9] Lásd Zsidók 13:2.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.

Fotók letöltése »