Téma

Kik a mormonok?

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai (akik széles körben mormonokként ismertek) a társadalom minden szintjén megtalálhatók – az üzleti életben és a mezőgazdaságban, az oktatás és a tudományok területén, politikai pártokban és kormányzatokban, a szórakoztatóiparban és a hírmédiumokban.

A Newsweek folyóirat ezt írta az utolsó napi szentek jelleméről: „Bárhol is éljenek mormonok, részét képezik egy egymásra odafigyelő közösségnek; a mormon hitvilágban mindenki egyfajta lelkész, mindenkinek hatalmában áll valamilyen módon jót tenni másokkal, hogy vele is jót tegyenek: ez a törődés XXI. századi szövetsége.”

A törődés nem korlátozódik kizárólag az egyháztagokra, hanem messze túlmutat rajtuk. Így fogalmazott az egyház elnöke, Thomas S. Monson: „Egyházként nemcsak saját népünk felé nyújtjuk ki kezünk, de a jószándékú emberek felé is szerte a világon, a testvériség azon szellemében, amely az Úr Jézus Krisztustól ered.”

 

Tagság

Az egyház tagsága mostanra meghaladta a 14 milliót, kiknek nagyobb része az Egyesült Államokon kívül lakik. Az Egyesült Államokon belül ez a negyedik legnagyobb taglétszámú egyház. Szerény kezdete óta, amikor is 1830-ban, New York állam északi részén egy faházban csupán hat taggal megalapították, az egyház tagságban és hatásában is folyamatosan növekedett.

Értékek

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza visszaállítja azt az Újszövetségi kereszténységet, amelyet Jézus és apostolai tanítottak. Nem protestáns, nem evangélikus, nem katolikus, de nem is ortodox. Azonban az egyház által támogatott alapvető értékek: erkölcsösség, udvariasság, család, hasonlítanak a legtöbb más keresztény hit értékeihez. Az egyház tagjai menedékre lelnek a világ bizonytalanságától az evangélium reményt és boldogságot adó üzenetében. Annak valósága, hogy az életnek isteni célja van, hogy Isten mindenkivel törődik, és hogy helyes döntések által mindenki képes a fejlődésre, központi szerepet játszik a mormonok gondolkozásában.

Hitelvek

Az utolsó napi szentek hisznek egy szerető, személyes Istenben, aki a mi Mennyei Atyánk. Mivel Ő a lelkünk Atyja, minden ember az Ő gyermeke, tehát mindenki testvére egymásnak. Az Atya elküldte Fiát, Jézus Krisztust, hogy megváltsa bűneitől az emberiséget. Az egyház tagjai megpróbálják a Szabadító tanításai szerint alakítani az életüket. Mindenki jogosult a személyes kinyilatkoztatásra. Isten napjainkban új apostolokat és prófétákat hívott el, akiken keresztül kinyilatkoztatja igéjét, amint azt az ősi időkben is tette. Tehát Isten még mindig beszél az emberiséggel. A mormonok hisznek a Szent Bibliában, az Ó- és az Újszövetségben is. Ezeken kívül más szentírásokat is használnak, például a Mormon könyvét, amely másik tanúbizonyságként szolgál Krisztus szolgálatára és isteni eredetére. Együtt használva ezek a szentírások fényt derítenek olyan fontos kérdéskörökre, mint Isten természete, a szabadulás és az engesztelés.

Tanulás

Az egyházban nagyon fontos érték a tanulás. Nem csak világi szükségszerűségnek tartjuk, de lelkinek is. A néhai Gordon B. Hinckley elnök szavai szerint „az Úr megbízást adott ezen egyház népének, hogy tanuljanak tanulmányozás és hit által is, és ne csak lelki tudásra törekedjenek, amely nagyon fontos, hanem világi tudásra is”. Az egyház bőven kínál képzési lehetőségeket a fiataljainak: az ifjúsági hitoktatás egy négy éves program, amely felkészíti a gimnazistákat az élet lelki kihívásaira; a felsőfokú hitoktatás pedig a főiskolai-egyetemi korosztály számára biztosít általános vallási oktatást és társaságot. Ezek a programok 132 országban vannak jelen, és több mint 700 000 tanuló iratkozott be rájuk.
Ezenkívül az egyház létrehozta az Állandó Oktatási Alapot, amely fejlődő országokban ad lehetőséget az egyház fiataljainak a tanulásra és a képzésre. Ez az alap, amely nagyrészt egyháztagok felajánlásaiból áll, kölcsönt nyújt a tanulóknak, lehetővé téve számukra azt, hogy saját országukban és közösségükben iskolába járjanak és munkához jussanak.

Hódolat

Vasárnaponként világszerte 177 országban és tartományban több mint 28 000 gyülekezetben gyűlnek össze az utolsó napi szentek hódolati gyűlésekre. A világ különböző részein található helyi gyülekezetek szükségletei szerint ezek a hódolati gyűlések több mint 180 nyelven folynak, és mindenhol szívesen látják a látogatókat.

Misszionáriusi munka

Az egyház világméretű növekedése részben annak a több mint 52 000 teljes idejű önkéntes misszionáriusnak köszönhető, akik ott tanítják az evangéliumot, ahol csak tudják – az utcán vagy az emberek otthonában. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Az egyháztagok barátaik és ismerőseik irányában tanúsított nyitottsága és törődése a növekedés igazi katalizátora, mert a visszaállított evangélium válaszokat ad az élet legfontosabb kérdéseire.

Család

Monson elnök nemrég így jellemezte az ideális otthont: „Otthonaink nem csupán menedékhelyek; olyan helyeknek is kell lenniük, ahol Isten Lelke lakozhat, ahol a viharok megtorpannak az ajtónál, ahol szeretet uralkodik és béke honol. A világ olykor ijesztő helynek tűnhet. A társadalom erkölcsi szőttese riasztó gyorsasággal kezd elkopni.” Azonban, folytatta, ez olyan háború, amelyet a családok és az egyének meg tudnak és meg is fognak nyerni. Az egyre szétdaraboltabb társadalomban rendkívül fontos a család megerősítése. A civilizáció virágzásához elengedhetetlen értékeket először a családban – a társadalom alapegységében – tanuljuk meg, ahol a férj és a feleség közösen, mindannyiuk javára törekszik. Az egyház tanításai és programjai a család megerősítését célozzák meg. A jószívűség, az áldozathozatal, a türelem és a megbocsátás időtálló erényei teszik lehetővé a társadalom virágzását. Ezeket leginkább otthon tudjuk megtanulni.

Szervezet

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nagyrészt úgy van megszervezve, ahogyan Krisztus szervezte meg egyházát az újszövetségi időkben. Próféta vezeti, aki az egyház elnökeként szolgál. Két tanácsosa van, és ez a három vezető alkotja az Első Elnökséget. Az Első Elnökséget tizenkét apostol segíti, akik Jézus Krisztus különleges tanúi az egész világnak. A Tizenkét Apostol Kvórumát hetveneknek nevezett vezetők segítik, akik világszerte különböző területeken szolgálnak. A helyi gyülekezeteket püspökök vezetik. Az egyházban a nők fő szervezete a Segítőegylet, amelynek megalapítására 1842-ben került sor. Ma ez a szervezet több mint 5,5 millió 18 év feletti nőt foglal magában, több mint 170 országban.

Nem hivatásos vezetőség

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában a helyi vezetőséget olyan tagok alkotják, akik a feltételeknek megfelelnek, de nem hivatásszerűen látják el e feladatukat, mivel az egyházban nincsen fizetett papság. E vezetők kiválasztására ima és sugalmazás által kerül sor. A vezetők nem törekednek egyházi tisztségekre, hanem a szolgálat szellemében fogadják az „elhívásokat”. Ezek a vezetők aztán elhívják az egyes tagokat különböző tisztségekben betöltött szolgálatra a gyülekezetükben. Ez a közös munka azt jelenti, hogy a laikus tagok egymást váltva prédikálnak és hallgatják ezeket a prédikációkat, vezénylik az éneklést és énekelnek, szolgálnak és fogadják a szolgálatot. Szolgálatuk megáldja a többieket és személyes fejlődést eredményez. A család megerősítése mellett ez a szervezeti felépítés a közösség átható érzését kelti a gyülekezetben, és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalással kielégíti az emberi kapcsolatok iránti természetes igényt.

Közösség

Az egyház tevékenyen részt vesz azon közösségek közügyeiben, ahol a tagjai laknak. Köteles állást foglalni a társadalomban felmerülő erkölcsi kérdésekben. A pártpolitika területén azonban az egyház szigorúan ragaszkodik a semlegesség elvéhez. Az egyház küldetése az, hogy Jézus Krisztus evangéliumát prédikálja, nem pedig az, hogy politikusokat válasszon meg. Nem támogat, se nem ellenez politikai pártokat, jelölteket vagy programokat, felismerve annak lehetőségét, hogy értékei mindegyiknél fellelhetők. Az egyház azonban arra biztatja tagjait, hogy legyenek felelős állampolgárok a közösségükben, legyenek tájékozottak a felmerülő kérdésekben, és szavazzanak a választásokon. Azt is elvárja tagjaitól, hogy tájékozódva és udvariasan vegyenek részt a politikai folyamatokban, tiszteletben tartva annak tényét, hogy az egyház tagjai nagyon sokféle háttérrel és élettapasztalattal rendelkeznek.

Tisztelet és tolerancia

Az udvariasság és tisztelettudás ugyanezen szellemében Monson elnök nemrég azt kérte az egyház tagjaitól, hogy legyenek vallási szempontból megértőbbek és toleránsabbak: „Arra ösztönzöm az egyház tagjait, bárhol is legyenek, hogy mindenhol, minden ember iránt mutassanak kedvességet és tiszteletet. A világ, amelyben élünk, tele van különbözőséggel. Tiszteletet tudunk és kell is mutatnunk azok iránt, kiknek hite különbözik a miénktől.”

Emberbaráti szolgálat

A 2008. február 4-i hivatalba lépési sajtótájékoztatóján Monson elnök kihangsúlyozta a polgári feladatokban tanúsított együttműködés fontosságát: „Minden utolsó napi szent felelős azért, hogy tevékeny legyen a közösségben, ahol lakik, és együttműködjön más egyházakkal és szervezetekkel. Célom az, és ezt fontosnak vélem, hogy az önmagában álló ember gyengeségét felváltsuk az együtt dolgozók erejével.” Az egyház világméretű jótékonysági erőfeszítéseire gyakran más hitek képviselőivel, más jószándékú szervezetekkel együtt kerül sor.

Csak 2007-ben 5 országban reagált az egyház erős földrengésekre, 6 országban pusztító tűzvészekre, 18 országban éhínségre, 34 országban pedig áradásokra és erős viharokra. Az egyház és tagjai összességében 170 nagy esemény kapcsán mozdultak meg, az év egészére vetítve szinte minden második nap. Ennek a hatalmas világméretű munkának a motivációja mögött az a Jézus által oly régen tett felhívás áll, mely szerint „szeresd a te felebarátodat, mint magadat”.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.

Fotók letöltése »