Sajtóközlemény

16 új utolsó napi szent misszióelnök veszi kezébe a gyeplőt

Július 1-jén tizenhat házaspár – egyes esetekben a gyermekükkel együtt – elhagyja otthonát, munkáját, barátait és családját – sokszor a hazáját is –, hogy egy olyan pozícióban kezdjen munkát, melyet fizetés nélkül végez, és amely során fiatal férfiakat és nőket, továbbá idősebb házaspárokat felügyel a nekik kijelölt országokban szerte Európában. Ráadásul erre a munkára nem is ők maguk jelentkeztek. Akkor miért csinálják?

Ez a tizenhat férfi egyházi elhívást kapott, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában misszióelnök legyen az Európa Területen. A leendő misszióelnökök közül kevésnek van korábbi tapasztalata a számára újonnan kijelölt terület nyelvével és kultúrájával. Mások talán már fiatal misszionáriusként szolgáltak az adott országban, de a legtöbbjük számára kifejezetten félelmetes lehet felvállalni azt a szerepet, hogy egy csoport misszionárius vezetője legyen. 

A németországi Peter Berkhahn elder és Ilona Berkhahn nővér, akik jelenleg idősebb misszionáriusként szolgálnak, húsz évvel ezelőtt elhagyták otthonukat, hogy a Kanadai Calgary Misszió elnökeként és társaként szolgáljanak. Elmondásuk szerint, noha rendkívül nehéz volt a beilleszkedés az idegen országban, ha újra megkérnék őket, akkor habozás nélkül azt válaszolnák, hogy „feltétlenül” elvállalnák. Ami miatt nekik és a sok másik misszióelnöknek és az ő családjaiknak megéri elmenni, az a misszionáriusként szolgáló fiatal férfiakkal és nőkkel kiépített kapcsolatuk. – Óriási kiváltság – mondta Berkhahn elder és nővér –, támogatnunk ezeket a misszionáriusokat, akik áldozatokat hoznak azért, hogy szolgálni tudják az általuk tanított embereket, és kiváltság látni, hogy ezek az áldozathozatalok, hogyan gyarapítják mindannyiuk életét. 

Az újonnan elhívott misszióelnököknek azonban hatalmas előnyük van Berkhahn elderrel és nővérrel szemben: ez pedig a technika. Christian Hans és Sibylle Evelyn Ketzinger Fingerle az újonnan elhívott misszióelnökök csoportjához tartoznak, és Berlinben fognak szolgálni. Számukra az elhívás elfogadása és a misszió területére való költözés közötti időszak felkészüléssel fog eltelni, vagyis elolvassák a Prédikáljátok evangéliumomat!: Útmutató a misszionáriusi szolgálathoz című kézkönyvet, a Misszióelnöki kézikönyvet, valamint a szentírásokat; megnézik az interneten található képzési anyagokat, és részt vesznek a heti videokonferenciákon a többi felkészülő házaspárral együtt. Rendelkeznek egy saját online felülettel, ahol el kell végezniük hét leckét, mielőtt még felszállnának a repülőgépre. 

„A feleségem mindig is szeretett volna misszióban szolgálni; már sokkal előbbre tart a kijelölt feladatokban, mint én” – mondta nevetve Fingerle elder.  Ez is azt mutatja, hogy ezek az asszonyok, akik a férjük oldalán fognak szolgálni, nem szakácsnak vagy háziasszonynak lettek elhíva. Az egyházi felhatalmazottak azt mondják, hogy a misszióelnök felesége a férje oldalán tanítson és adjon útmutatást, hogy közös erőfeszítéssel segítsenek a misszionáriusaiknak Krisztushoz hozni másokat. 

Miközben ez a 16 házaspár mindent megtesz annak érdekében, hogy képezze, védelmezze és vezesse ezeket a misszionáriusokat, teljes mértékben tudatában vannak annak, hogy csupán eszközök egy nemes cél eléréséért. „Ez az Úr munkája. Ő felügyel mindent, ami itt történik” – mondta Lowell V. Smith, Magyarország leköszönő misszióelnöke. A misszióelnökök ezzel az erős lelki meggyőződéssel képesek hatékonyan segíteni a misszionáriusaiknak és az általuk szolgált embereknek, függetlenül attól, milyen akadályokkal vagy nehézségekkel kell megküzdeniük. 
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 400-nál is több misszióelnökének mindegyike világszerte több száz misszionáriust felügyel és képez azon több mint 80 000 misszionárius közül, akiket egy konkrét földrajzi területre jelöltek ki.   A legtöbb misszióelnök és feleségük három egymást követő évet szolgál.

2015. július 1-től a következő misszióelnökök fogják megkezdeni szolgálatukat az Európa Területen:

Daniel Roger O’Bryant – Dániai Koppenhága, Christian Hans Fingerle – Németországi Berlin, Joni Luiz Koch Porto Portugália, George Ronald Stuart Donaldson – Skócia/Írország, Szabadkai József – Magyarországi Budapest, Todd DarVel Andersen – Spanyolországi Malaga, Bill Orr Heder – Görögországi Athén, Victor Emanuel Engelhardt Tavares – Portugáliai Lisszabon, Mark Woodrow Stevens – Angliai London, Ronald Kjar Gubler – Angliai London Déli, Robert Lee Bunnell – Belgium/Hollandia, Tracy Arnold Hill – Norvégiai Oslo, Mark Anthony John Leppard – Angliai Birmingham, Scott Douglas Brown – Franciaországi Lyon, Merril Taylor Dayton – Spanyolországi Barcelona, Kevin Blair Pack – Spanyolországi Madrid.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.