A Sajtószoba Blog

A halottak megváltásának szolgálatában

Interjú Kocsis Edittel

Részlet egy magánlevelezésből: „Nem régen, vagyis magyar idő szerint 15:30 körül érkeztem meg Freibergből, a templomból. Most este 18:12 van, és a családtörténeti központból írok. Egy cseppet sem vagyok őrült, ugye? De én mindig bejövök, még egy hosszú utazás után is. Nem tudok nem bejönni.

[M]ivel nem voltak olyan sokan Magyarországról, így néhányszor németül, egyszer pedig angolul volt a szertartás. Egyik nyelvet sem beszélem, de nem kértem tolmácsgépet... Nekem egyedül csak az az ember számított, akiért éppen a szertartást végeztem, és ezért lényegtelenné vált a nyelv. Egyedül a megváltás munkája számított.

[A]z őseim közül 17 férfit és 8 nőt pecsételtünk a szüleikhez. A felruházás szertartásában részesült 3 férfi és 39 nő!!! Ebből én csak 12-t végeztem, mert nagyon sokan segítettek nekünk!”

A családkutatók világszerte ismerik és elismerik Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza munkáját a családtörténeti anyagok összegyűjtésében, megőrzésében és hozzáférhetővé tételében. Egyre többen tudják azt is, hogy ezt a munkát az egyház azon központi tantétele motiválja, mely szerint a családok örökké együtt lehetnek; azok az ősök pedig, akik nem ismerhették Jézus Krisztus teljes és visszaállított evangéliumát, megismerhetik és elfogadhatják azt a lélekvilágban.

Ma már több mint 4600 családtörténeti központ működik a világ 134 országában. Ezekben a központokban az egyház lelkes önkéntesei segítik az egyháztag és nem egyháztag kutatókat egyaránt a felmenőik kikutatásában. Vannak, akik havonta egy-két napot tudnak áldozni erre a szolgálatra, és vannak, akik ennél lényegesen többet, azonban mindannyian teljes lelkesedéssel végzik a részüket. A budapesti családtörténeti központ látogatói leggyakrabban Kocsis Edit nőtestvérrel találkozhatnak, aki majdnem olyan régen szolgál ebben az elhívásában, mint amilyen régen a saját őseit is kutatja. Vele készült ez a villáminterjú.

Köszönöm, hogy elfogadtad a Sajtószoba felkérését. Először is áruld el, hány éve kutatod a saját őseidet?

Körülbelül 8 éve foglalkozom ezzel intenzíven.

Gondolom elég sok felmenőt és rokont sikerült ennyi idő alatt felderítened. Tulajdonképpen „hánynál tartasz” most? Számít egyáltalán a mennyiség?

Több mint 76 000 nevet tartalmaz az adatbázisom, akik mindannyian a rokonaim. De nem a mennyiség számít, hanem az, hogy minél többen részesülhessenek a templomi szertartásokban. Persze ennyi embernek csak egy töredékéért tudok személyesen végezni szertartásokat. A többiekért más egyháztagok végzik el szerte a világon.

Az ország mely vidékeire nyúlnak a gyökereid?

Jellemzően Heves és Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun, de lassan az egész országot behálózza a családfa.

Miben szoktál segíteni a családtörténeti központ látogatóinak?

Sok eszköz áll a kutatók rendelkezésre, tehát mindenben, amiben tudok. Amiben éppen segítségre van szükségük. A mikrofilmek befűzésétől a számítógépes katalógus kezelésén át az időpontok foglalásáig. Kutatási tanácsokat is szoktam adni, ha valaki ilyen kérdéssel fordul hozzám – vagy felhívok valakit, aki megfelelő tanáccsal tud szolgálni.

Mi „hajt” téged, hogy erődet és idődet nem kímélve végezd ezt a munkát?

Tudom, hogy az őseim, a rokonaim – ahogyan mindenki más is a lélekvilágban – nagyon várják, hogy lehetőségük legyen elfogadni a felajánlott templomi szertartásokat. Sokan vannak köztük, akiket rajtam kívül valószínűleg még hosszú évekig senki nem fog kutatni, tehát most csak én tudom megtenni értük ezt a szolgálatot. Ki csinálja meg ezt, értük ha nem én?

Van olyan emlékezetes történeted, amelyet szívesen megosztanál másokkal is?

Sok van, de a legtöbb nagyon személyes és nem is szeretnék senkit más rovására kiemelni. Mindenesetre mindig azok a legérdekesebbek, amikor egy-egy régi ismerősömről, barátomról, vagy éppen egy magyar ősökkel rendelkező misszionáriusról derül ki a kutatás során, hogy valahol összefutnak a szálak, tehát nemcsak ismerősök, de rokonok is vagyunk. Ilyen már nem egyszer előfordult velem. Gyakorlatilag, akiknek eddig nagyobb mértékben segítettem a családfakutatásban, azokról idővel mind kiderült, hogy összekapcsolódnak a családfáink.

Adódik a kérdés: mit tanácsolnál azoknak akiket érdekel a családkutatás?

Hallgassanak a szívükre. Nem a mennyiség a lényeg – ha öt nevet visznek a templomba, akkor ötöt –, hanem a megváltás munkája.

A Blog böngészése

Névjegy: This blog is managed and written by staff of the Public Affairs Department of The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints. The information here is reliable and accurate but should not necessarily be viewed as official statements from the Church. The purpose of this blog is to provide journalists, bloggers, and the public with additional context and information regarding public issues involving the Church. For official news releases and statements from the Church, visit MormonNewsroom.org.

Formai útmutatói megjegyzés: Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.