Sajtóközlemény

A lelkiismeret asszonyai

Ez egy nemzetközi vallásszabadsággal foglalkozó hétrészes sorozat harmadik része

Nem mindig biztonságos azt tenni, amiről hisszük, hogy helyes.

Ha hangot adunk a legmélyebb meggyőződésünknek és a legmagasabb igazságok alapján élünk, azzal esetleg a minket körülvevő kulturális közeggel kerülünk szembe. A lelkiismeret szabadsága létfontosságú az erkölcsi önrendelkezés gyakorlásához, különösképpen amikor ellenállással szembesülünk. Amikor kiállunk abban a kérdésben, hogy mi a helyes és helytelen, azzal az önazonosságunkat alakítjuk.

Ez mindannyiunk születési előjoga. A lelkiismeret nem függ az ember nemétől.

A lelkiismeret cselekedetei – még amikor nem is ártanak senkinek – a világ számos országában vonnak maguk után büntetést. Súrlódással jár, amikor a kisebbségek igényt tartanak a közéletben való jelenlétre. A vallásüldözés mindenkinek árt, de az látszik, hogy a nők és a lányok különösképpen ki vannak téve ennek. Számos társadalomban és jogrendszerben kérdéses a védelmük. A hit kifejezési formáinak korlátozása számos vallás női követőit hozza kiszolgáltatott helyzetbe.

Malala Juszafzai egy fiatal muszlim nő, aki a nők és gyermekek oktatásáért emel szót. Erőfeszítéseit követően fenyegetéseket kapott, 2012-ben pedig meglőtték egy iskolabuszon Pakisztánban. Malala ezt túlélte, és megnyerte a Nobel-békedíjat. Abban hisz, hogy hű lehet a vallásához, miközben a nők jogaiért is síkra száll.[1]

 

A Baha’i vallás iráni vezetőit, Mahvas Szabetet és Fariba Kamalabadit 2008-ban letartóztatták és 20 évnyi börtönre ítélték a vallásuk gyakorlásááért.  Ezek a „rendszerellenes propagandával” megvádolt középkorú édesanyák jelenleg kemény körülmények között sínylődnek. Egyik szabadon engedett társuk szerint „nem éreznek gyűlöletet a szívükben”.[2]

Egy kínai keresztény asszonyt, Ma Huj-csaót nemrégiben három év börtönre ítéltek, amiért bibliaórákat tartott az otthonában.[3]

Üzbegisztánban 2009-ben tartóztattak le egy muszlim testvérpárt, Zulhumor és Mehriniszo Hamdamovát vallási gyűlések tartása miatt. A rendőrség átkutatta az asszonyok otthonát, most pedig munkatáborban töltik a hosszú börtönbüntetésüket , ahol folyamatosan romlik az egészségük.[4]

Nadia Murad észak-iraki jezidita. 2014-ben a faluját megtámadták az Iszlám Állam terroristái. Több ezer más asszonnyal együtt őt is megerőszakolták, házasságba erőltették, rabszolgaságban tartották és áttérésre kényszerítették. Sikerült megszöknie, azóta pedig Amal Clooney emberi jogi ügyvéddel dolgozik azon, hogy igazságot szolgáltasson a népének. Ezek az asszonyok nemzetközi bíróságok előtt tanúskodnak, menekülttáborokba látogatnak, és felszólalnak az ügyük mellett a nemzetközi sajtóban.[5]

A vallás vagy hit szabadsága egyike a nők legfontosabb jogainak. Brian Grim and Jo-Ann Lyon kutatók szerint e jog nélkül „a kisebbségi csoportok, beleértve a nőket is, nem kapnak helyet az asztal mellett, így pedig nem hallatszik az ő alapvetően fontos, építő és alkotó hangjuk.”  Ez egyenlőtlenséget és elnyomást eredményez. Grim egy olyan kutatásban vett részt nemrég, amely kimutatta, hogy „világos összefüggések vannak a vallásszabadság, a gazdasági stabilitás és a nők befolyásának megerősítése [empowerment] között.”[6]

Az összes jog együtt érvényesülve segíti elő az emberi méltóságot. Kristina Arriaga és John Ruskay – mindketten a téma szakértői – meg vannak róla győződve, hogy a vallásszabadság segít a nők lehetőségeinek megvalósításában. „Az emberi jogok támogatói – különösképpen pedig a női jogok szószólói – akkor tudják előmozdítani az ügyüket, amikor összefognak a vallásszabadság támogatóival.”[7]

A vallásszabadság legjobb formái lehetővé teszik, hogy a nők maguk határozzanak a hitelveikről; hogy szót emeljenek, amikor hiányosságokat tapasztalnak vallási hagyományaik gyakorlatában; hogy más vallást válasszanak; és hogy részt vegyenek a társadalomban. A női jogok története országonként eltérő. Ahol azonban tiszteletben tartják a vallásszabadságot, ott fokozottabb a nők törvényi védelme és kiterjedtebbek az oktatási lehetőségeik.[8] Ez lehetővé teszi számukra, hogy vezető szerepet töltsenek be közösségeik fejlődésében.

A stabilitáshoz a nők jóléte szükséges. Valerie Hudson külpolitikai szakértő állítása szerint „erős és jelentős kapcsolat van az állam biztonsága és a nők biztonsága között. Tulajdonképpen egy állam belső békéjét nem a vagyoni szint, nem a demokrácia szintje, és nem is az etnikai-vallási összetétele jelzi előre a leginkább; egy állam belső békéjét legjobban az jelzi előre, ahogy ott a nőkkel bánnak.”[9]

Az a világ, amelyben a nők hatalmat nyernek arra, hogy a saját lelkiismeretüket követhessék, a kiterjedtebb béke és lehetőségek világa.

[1] Lásd Malala Juszafzai életrajza, www.nobelprize.org; továbbá “Malala Yousafzai: ‘I’m a Feminist and a Muslim,’” Channel 4 News, Dec. 15, 2015, www.channel4news.com.

[2] Roxana Saberi, “In Iran, Shackling the Baha’i Torchbearers,” Washington Post, Aug. 28, 2010; “Seven Baha'i Leaders Given Harsh Prison Sentence,” amnestyusa.org.

[3] Stoyan Zaimov, “Chinese Christian Woman Sentenced to 3 Years in Prison for Holding Bible Study,” The Christian Post, Jan. 2, 2017.

[4] Mushfig Bayram, “Uzbekistan: More Jailings, Long-Term Prisoners' Sentences Increased,” Forum 18 News Service, Nov. 18, 2016.

[5] Robert Guest, “Two Women, One Cause,” The Economist 1843, February/March 2017.

[6] Brian Grim and Jo-Ann Lyon, “Religion holds women back. Or does it?” World Economic Forum, Nov. 17, 2015; lásd még Brian J. Grim, Greg Clark and Robert Edward Snyder, “Is Religious Freedom Good for Business?: A Conceptual and Empirical Analysis,” Interdisciplinary Journal of Research on Religion, vol. 10 (2014).

[7] Kristina Arriaga and John Ruskay, “Empower Women by Standing for Religious Freedom,” Religion News Service, Dec. 9, 2016.

[8] Brian J. Grim and Roger Finke, The Price of Freedom Denied (2011), 206.

[9] Valerie M. Hudson, “What Sex Means for World Peace,” Foreign Policy, Apr. 24, 2012.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.