Sajtóközlemény

A próféta felkéri az arizonaiakat, hogy tegyék az otthonukat a hit szentélyévé

Egy 2019. február 10-én, vasárnap este Arizonában tartott rendezvényen a próféta arra bátorította a futballstadionban összegyűlt, 60 000 főt számláló, utolsó napi szentekből és meghívott vendégekből álló tömeget, hogy növeljék meg a hit otthoni gyakorlásának mértékét.

Russell M. Nelson, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának elnöke azt tanította az egyháztagoknak, hogy ezt a célt úgy érhetik el, ha az otthonukat a tanulás és lelkiség központjává teszik. Elismerve, hogy a megvalósítás módja mindenki számára némileg eltérő lesz, felkérte a résztvevőket, hogy „mindennap imádkozzanak kifejezetten” arról, hogy miként tegyék ezt. Ez az ügy „a Mindenható Isten [ügye]” – mondta Nelson elnök.

Nelson elnök történelmi jelentőségű látogatása volt az utolsó napi szentek valaha tartott legnagyobb gyűlése Arizonában; és itt gyűlt össze az egyik legnagyobb tömeg egyház 189 éves történelme során abból a célból, hogy hallja az egyház elnökét. A State Farm Stadionban tartott rendezvényre vele tartott a felesége, Wendy, valamint Dallin H. Oaks elnök (Nelson elnök egyik tanácsosa az Első Elnökségben), és a felesége, Kristen.

 

A meghívott vendégek között volt mintegy 40 helyi vallási, városi és kormányzati vezető is. Az áhítat előtt Nelson elnök sokukkal személyesen is találkozott. Közöttük voltak Doug Ducey, Arizona állam kormányzója; Thelda Williams, Phoenix városának polgármestere; őexcellenciája Thomas J. Olmsted, Phoenix római katolikus püspöke; Michael M. Crow, az Arizona State University [Arizonai Állami Egyetem] elnöke; valamint Spencer Blake az arizonai CBS 5 tévécsatornától.

Ducey kormányzó szerint a vasárnap esti összejövetel „az országunk pluralizmusa előtti tisztelgés mellett annak az ünneplése is volt, hogy Arizona állam barátságos és befogadó helyet biztosít a különböző háttérrel és hittel rendelkező emberek számára”. Megköszönte Nelson elnöknek és az utolsó napi szentek közösségének, amiért részt vesznek „az országszerte jelentkező makacs problémák orvoslásában”.

„Nem olyan volt, mint amilyennek elképzeltem. Sokkal jobb volt annál – mondta Williams polgármester az áhítat előtti találkozójáról Nelson elnökkel. – Egy jószívű, művelt és vállalkozó szellemű férfit ismertem meg, akinek nagy becsben tartom a véleményét. Kifejezetten lenyűgözött az ezévi időbeosztása – azt hittem, az enyém is zsúfolt, [de az] semmi az övéhez képest. Ha pedig a korát is figyelembe vesszük [Nelson elnök 94 éves], akkor egész egyszerűen lenyűgöző.”

Olmsted püspök kifejezte, hogy örömmel fedezett fel a katolicizmusban megtalálhatókhoz hasonló nézeteket Nelson elnöknek az utolsó napi szentek igazságkereséséről szóló beszédében. „[Elmondta, hogy] nem pusztán a kinyilatkoztatott hiten, hanem a tudományon keresztül is keressük az igazságot – mondta Olmsted püspök. – Ez egy olyan szilárd meggyőződés, amit katolikusokként mi is vallunk. II. János Pál szerint két szárnyon szállunk az igazságkeresés egén, amelyek a hit és az értelem. A tudomány és a vallás kéz a kézben jár. Ha valóban az igazságot keressük, akkor azt a rendelkezésre álló valamennyi módon tesszük. Az igazság mindig egységes.”

Crow elnök is hasonló gondolatokat öntött szavakba Nelson elnök megközelítéséről az igazság és az élet kapcsán. „Annyira pozitívan beszélt a jövőről, arról, ahová tartunk, a hit és tudomány közötti kapcsolatról, és arról, hogy valamennyi ötletet egybe kell szerkesztenünk, hogy [a világot] egy jobb hellyé tegyük a számunkra.”

A rendezvényen elhangzott többi beszéd összefoglalója

Megemlítve a számos változtatást, melyeket az egyház az elmúlt évben az eljárásmódjai és folyamatai terén eszközölt, Oaks elnök figyelmeztette az utolsó napi szenteket, hogy emlékezzenek arra, ami a legfontosabb: a szívbéli változásra.

„A változás majdnem mindig izgalmas – mondta Oaks elnök. – A változások, amelyeket az egyházi gyűléseink és eljárásaink terén tapasztalunk a segítségünkre lehetnek ugyan, azonban önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy az egyháztagjainkat oda juttassák, ahol Mennyei Atyánk szeretné, hogy legyenek. A változtatások, amelyek képesek befolyásolni a szövetséges ösvényen való helyzetünket nem az egyházi eljárásrendeket vagy gyakorlatokat érintő átalakítások, hanem azok, amelyeket a saját vágyaink és cselekedeteink terén hozunk.”

Valentin-nap közeledtével Nelson nővér arról beszélt, hogy ez a nap egyszerre lehet nagyszerű és borzalmas is – nagyszerű azoknak, akiknek van kit szeretniük, és borzalmas azok számára, akik a magánytól szenvednek.

„Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus azt szeretnék, hogy érezzük a mindannyiunk iránt tanúsított szeretetüket. A Szabadító így szól hozzátok és hozzám: »Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok« – idézte Nelson nővér. Mily csodálatos az a Valentin-napi ajándék, melyet a Mennyei Atyánknak és a Szabadítónknak adhatunk: ha alázatossá tesszük magunkat, megnyitjuk a szívünket az Ő szeretetük előtt, és egyre nagyobb odafigyeléssel tartjuk be az Úr parancsolatait.”

Oaks nővér egy chicagói utolsó napi szent barátjáról beszélt, akinek a rákkal való küzdelme során mutatott példája által megtanulta, mit jelent Jézus Krisztusra támaszkodni a nehéz időszakokban.

„Amikor találkoztunk, semmit sem tudtam az állapotáról – mondta Oaks nővér. – Csak a lelke nagyságát, az Úr szolgálata iránti vágyát, valamint az Őiránti háláját éreztem az élet ajándékáért és a családjáért. Csak később, amikor megnyílt előttem a kihívásai és annak kapcsán, hogy miként óvta, vigasztalta és hordozta őt az Úr, jöttem rá, hogy éppen az engesztelés hatalma való életben történő működésének vagyok a szemtanúja. Ő ebből merített, ettől függött, és ez tartotta őt életben. Ha a próbatételek idején Krisztushoz fordulunk, Ő támogatni fog minket.”

Nelson elnök cikke az Arizona Republic című napilapban

A látogatást megelőzően az Arizona Republic című napilap felkérte Nelson elnököt egy cikk megírására. Az olvasókhoz szóló üzenetében Nelson elnök visszaemlékszik a kaliforniai Paradise-ban tett januári látogatásukra, ahol a feleségével, Wendyvel szolgálattételt nyújtottak a pusztító tűzvész károsultjainak. Nelsonék ráébredtek, hogy ugyanazok az emberek, akiknek éppen vigaszt próbáltak nyújtani vigasztalták meg őket a lányuk, Wendy elvesztése felett érzett fájdalmukban, aki mindössze 40 órával az utazásuk előtt hunyt el rákban. A hit közös köteléke Nelsonék és a kaliforniai utolsó napi szentek között – hit abban, hogy Isten képes meggyógyítani a szíveket – ahhoz vezetett, hogy Nelson elnök végül „vigaszra lelve és megerősödve Isten gondoskodásában az Ő szenvedő gyermekei iránt” utazott haza.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.