Sajtóközlemény

A területi elnökség üzenete a 2010. évi januári Liahónához

Jézus Krisztus evangéliumának célja, hogy segítsen felkészíteni a családokat és az egyes embereket a felmagasztosulásra. Ezért az egyház tanai, tantételei és programjai az Isten által kijelölt feladatokra összpontosítanak: segítenek az egyháztagoknak Jézus Krisztus evangéliuma szerint élni, összegyűjteni Izráelt a misszionáriusi munka által, gondoskodni a szegényekről és a szükséget látókról, és felépíteni a templomokat, ahol a szent papsági szertartások és szövetségek által megváltást nyerhetnek az élők és a holtak.

Az egyházközségi és gyülekezeti tanácsnak kulcsszerepet kell kapnia ebben az erőfeszítésben. Ennek az újévnek a kezdetén arra kérünk minden vezetőt és egyháztagot, gondolkodjanak el az egyház felmagasztaló rendeltetésén, és az egyházközségi tanács azon lehetőségén, hogy hatással legyen Mennyei Atyánk gyermekeire, valamint megáldja és megmentse őket, miközben segít betölteni ama nagyszerű célt: véghezvinni az ember halhatatlanságát és örök életét. Mit jelent ez számomra vezetőként és tanácstagként, vagy egyháztagként a saját elhívásomban? Mi az, amit én tehetek? Kit karolhatok fel, hogy segítsek és hatással legyek rá?

A területi elnökségnek tavaly augusztusban rendkívüli lelki megnyilatkozásban volt része. Miközben arról elmélkedtünk és imádkoztunk, hogy mit kell tennünk az Európa Terület elnökségeként, mindannyiunkban erős vágy ébredt, hogy duplázzuk meg Európában az egyház aktív tagságát az elkövetkező tíz év során. Imádságos lelkületben és böjtölve elmentünk a templomba, ahol mindnyájan erőteljes megerősítést kaptunk a Lélektől. Ez az élmény a mozgatórugója minden gondolatunknak, célunknak, tervünknek és intézkedésünknek. Imádságos lélekkel kifejlesztettünk egy területi tervet. Elnökségünk összeült tanácskozni a területi hetvenesekkel. Jelenleg a cövek- és misszióelnökökkel folytatunk tanácskozásokat az egyeztető gyűlések alkalmával. Ahol csak tudjuk, igyekszünk az „egyet”, az egyes embereket felkarolni, és folyamatosan felülvizsgáljuk és kiértékeljük az erőfeszítéseinket.

Ez a példa területi szinten sok cövek- és misszióelnökünket inspirálta. Azt a felhívást adjuk, hogy az Európa Terület minden egyházközségi és gyülekezeti tanácsa imádságos lélekkel törekedjen sugalmazást kapni az egyház felmagasztaló rendeltetésével kapcsolatban. Az Úr megígérte: „Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit” (Zsoltárok 37:4). Megígérjük, hogy az Úr szent, isteni vágyakkal fog megáldani benneteket. Miközben tanácskoztok, imádkoztok és megerősítésre törekedtek, az Úr valóban ad majd megerősítést a vágyaitokkal kapcsolatban, és így képesek az egyéni és egyházközségi célok kitűzésére. A Prédikáljátok evangéliumomat! című kézikönyv kijelenti: „A célok szívünk vágyait tükrözik, és azt az elképzelésünket, hogy mit érhetünk el. A célok és tervek segítségével reményeinket tettekre váltjuk. A célok kitűzése és a tervezés a hit cselekedetei” (146. o.).

Nem várjuk el tőletek, hogy a mi céljainkat próbáljátok meg közvetlenül a saját helyzetetekre alkalmazni. Fontos, hogy megtanuljátok imádságos lélekkel kitűzni a saját céljaitokat, és elkészíteni a saját terveiteket. Ha tanácsként egységesek vagytok, az Úr ereje lesz majd a szívetekben, az egyházközségeitekben és gyülekezeteitekben. Ugyanazon áldásokat élvezhetitek majd, melyet az egyház tagjai Alma idejében tapasztaltak:

„És megparancsolta nekik, hogy ne legyenek viszálykodások egymással, de hogy egy szemmel tekintsenek előre, egy hittel és egy keresztséggel rendelkezvén, szívüket egységbe és szeretetbe összefonva egymás iránt. És ezt parancsolta nekik, hogy így prédikáljanak. És így Isten gyermekeivé lettek” (Móziás 18:21, 22).

A püspök nincs egyedül. Vannak mások is, akiket azért hívtak el, hogy segítsenek neki. Mindenki, akit ebben az egyházban elhívnak, Istentől kap felhatalmazást. Arra kérnek bennünket, hogy egységesen munkálkodjunk a lelkek megmentésén, és tanácsként „egy szemmel tekints[ünk] előre… szívü[nket] egységbe és szeretetbe összefonva egymás iránt”. Ez az útja annak, hogy mi is Isten gyermekeivé váljunk.

A szentírásokban található erőteljes tantételeket az egyházközségi és gyülekezeti tanácsok is a magukévá tehetik. Mint minden evangéliumi tantétel, ezek is segítenek gyarapítani a Jézus Krisztusba vetett hitünket, és szabadulást hoznak a lelkünknek. (Lásd T&Sz 4:4)

Tanácsként gyakran össze kell gyűlnünk azzal a vággyal és tervvel a szívünkben, hogy segítsünk mind a nem egyháztagoknak, mind pedig az egyháztagoknak Krisztushoz jönni, valamint emlékezni a szövetségeikre, és betartani azokat:

„Isten gyermekei azonban parancsot kaptak, hogy gyakran jöjjenek össze, és társuljanak egymáshoz böjtben és buzgó imádkozásban azok lelkének jólétéért, akik nem ismerték Istent” (Alma 6:6).

Emlékeztetjük az egyház tagjait, hogy legyenek hűek a szövetségeikhez, és másokat is arra biztatunk, hogy ismerjék meg az evangéliumot, bánják meg bűneiket, és keresztelkedjenek meg:

„Parancsként szólok hozzátok, akik az egyházhoz tartoztok; és azokhoz, akik nem tartoznak az egyházhoz, felhívásként szólok, mondván: Jöjjetek és keresztelkedjetek meg a bűnbánatra, hogy ti is részesei lehessetek az élet fája gyümölcsének.” (Alma 5:62).

Úgy hívhatjuk meg az embereket, hogy imádkozunk értük, majd pedig megkérjük őket, hogy jöjjenek, és figyeljenek az érzéseikre:

„Tartsátok fel tehát világosságotokat, hogy világítson a világnak. Íme, én vagyok a világosság, amit fel kell tartanotok – az, amit engem cselekedni láttok. Íme, látjátok, hogy imádkoztam az Atyához, és mindannyian tanúi voltatok ennek. És látjátok, hogy megparancsoltam, hogy senki ne menjen el, hanem azt parancsoltam, hogy inkább jöjjetek hozzám, hogy érezhessetek és láthassatok; és ti hasonlóképpen cselekedjetek a világgal” (3 Nefi 18:24, 25).

Soha senkiről nem szabad lemondanunk:

„Mindazonáltal ne űzzétek ki őket a zsinagógáitokból és a hódolat helyeiről, mert továbbra is szolgáljatok az ilyeneknek; mivel nem tudjátok, talán majd visszajönnek és bűnbánatot tartanak, és szívük minden szándékával hozzám jönnek, és én meg fogom gyógyítani őket; és ti lesztek az eszközök, melyek szabadulást hoznak nekik” (3 Nefi 18:32).

Az embereket „egyenként” kell meghívnunk:

„És lőn, hogy a sokaság odament, és az oldalába bocsátották a kezeiket, és érezték a szögek nyomait a kezeiben és a lábfejeiben; és egyenként mind így tettek, míg mindannyian oda nem mentek, és a szemükkel láttak, és a kezeikkel éreztek, és biztosan tudták, és bizonyságot tettek arról, hogy ő az, akiről a próféták megírták, hogy el fog jönni” (3 Nefi 11:15).

Ha alkalmazzuk az igaz tantételeket, bizonyságunk növekedni fog. És növekedni fogunk számban és erőben is. Fiataljaink tevékenyek maradnak, és felkészülnek a missziójukra; a kevésbé tevékeny egyháztagok újra tevékenyek lesznek; Mennyei Atyánk gyermekei pedig közül egyre többen csatlakoznak majd az egyházhoz, és élvezhetik az evangélium áldásait. Az eredményen rendkívül csodálkozni fogunk. (Lásd Hélamán 3:25–26.)

Angliában, Sheffield városában egy püspöknek volt egy álma, melyben látta, hogy egyházközsége jelentős fejlődésnek indul. Az álma után mintegy válaszként kapott még egy misszionáriuspárt az egyházközségébe. De nem érte be ennyivel. Felmentette két tanácsosát, és egyiküket elhívta egyházközségi misszióvezetőnek, a másikat pedig az egyházközségi misszióvezető segédjének. Egyházközségi tanácsként készítettek egy egyházközségi tervet, és 24 keresztelőt tűztek ki célként a 2009-es évre. Elszántan arra buzdították az embereket, hogy térjenek vissza, és legyenek újra tevékenyek. 2009 januárjában százan látogatták az úrvacsoragyűlést. Már az év közepén elérték a kitűzött 24 keresztelőt, és nemsokára több mint 160-an voltak minden vasárnap. Meggyőződésünk, hogy ez a fejlődés minden egyházközségben lehetséges, és be is következik, ha a püspök és az egyházközségi tanács egyesült erővel dolgoznak érte.

És így majd látni fogjuk, ahogy Sion gyarapszik „szépségben és szentségben; határai[t] [kiszélesítik]; cövekeit [megerősítik]; igen, bizony mondom nektek, Sion… fel [fog] emelkedni… és magára [fogja ölteni] gyönyörű ruháit” (T&Sz 82:14).

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.