Sajtóközlemény

A vallásszabadságot védő törvényeket sürgetnek a mormon vezetők

Olyan amerikai törvényeket sürgettek kedden Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza vezetői, amelyek megóvják a létfontosságú vallási szabadságjogokat.

Az egyház ugyanakkor leszögezte, hogy  támogatni fogja az olyan törvényi kezdeményezéseket, melyek a lakhatás, a munkaügy és néhány egyéb olyan területen biztosítanának védelmet az LMBT személyeknek, ahol ez a védelem nem áll fenn, miközben arról is gondoskodnának, hogy ne sérüljön a vallásszabadság.

A vallásszabadság szószólóinak és az LMBT-jogok törvénybe iktatására törekvőknek egymással versengő érdekei egyre gyakrabban eredményeztek törvénykezési tétlenséget vagy patthelyzeteket szerte az Amerikai Egyesült Államokban.

Az egyházat kormányzó Tizenkét Apostol testületének három tagja és egy női vezető részvételével megtartott sajtótájékoztatón, a vezetők a „mindenkit megillető méltányosság” megközelítését szorgalmazták, amely egyensúlyt teremt a vallási szabadság garanciái és az LMBT személyek észerű védelme között – különösképpen a lakhatás, a munkaügy és a közösségi közlekedés területein, melyek az ország számos részén nem állnak rendelkezésre.

Az egyház képviseletében Dallin H. Oaks és Jeffrey R. Holland elderek a Tizenkét Apostol Kvórumából, valamint Neill F. Marriott nőtestvér az egyház Fiatal Nők szervezetének általános elnökségéből vázolták a kérdést, illetve ismertették az egyház álláspontját és megközelítését. D. Todd Christofferson elder – aki szintén a tizenkét apostol egyike – vezette fel a sajtótájékoztatót és a beszélőket. 

Oaks elder kijelentette: „Mivel gyakran érdeklődnek tőlünk az e kérdésekben elfoglalt álláspontunk felől, az egyház leszögezi az alábbi elveket, melyek Jézus Krisztus tanításain és a mindenkire – a hívő emberekre is – érvényes igazságosságon alapulnak:

  • Igényt tartunk mindenki számára arra az Istentől adott és alkotmányos jogra, hogy a hite szerint éljen, saját lelkiismerete parancsa szerint, mások egészségének vagy biztonságának károsítása nélkül.
  • Elismerjük, hogy ugyanezen lelkiismereti szabadságnak érvényesnek kell lennie minden férfira és nőre mindenütt, hogy a választásuk szerinti vallásos hitet követhessék, vagy akár egyet se kövessenek, ha úgy kívánják.
  • Azt valljuk, hogy a törvényeket úgy kell megalkotni, hogy azok egyensúlyt biztosítsanak minden ember szabadságjogainak védelme és az eltérő értékrendű személyek tiszteletben tartása között.
  • Elutasítjuk az üldöztetés és megtorlás minden fajtáját, beleértve ebbe a fajon, nemzetiségen, vallási hiten, gazdasági körülményeken, illetve a nemen vagy nemi irányultságon alapuló üldöztetést.”

Az egyházi vezetők kijelentették, hogy a vallásszabadság és diszkriminációellenesség vitájában mindkét oldalnak tisztelettel kell viszonyulnia a másikhoz. 

Ez az álláspont összhangban van az egyháznak azon 2009-es Salt Lake City-i rendeletek iránti támogatásával, melyek az LMBT személyek lakhatási és munkavállalói jogait védték, valamint azokkal az állásfoglalásokkal, melyeket az egyház a meleg fiatalok zaklatása és megfélemlítése ellen hozott 2010-ben. A Salt Lake City-i rendeletek meghozatalakor az egyház kihangsúlyozta, hogy azért tudja támogatni azokat, mert a rendelkezések figyelembe vették a vallási szabadságjogokat is.  

Az egyház kedden kibővítette ezt az álláspontját, kijelentve, hogy Utah állam és az egész ország területén támogatni fogja az ilyen rendeleteket, ameddig a kiegyensúlyozott megközelítés figyelembe veszi az alkotmány szerinti vallásgyakorlás és lelkiismereti szabadság védelmét.

Christofferson elder megerősítette, hogy a vallási- és melegjogok közötti kiegyensúlyozott megközelítésre vonatkozó, kormányzati vezetőkhöz intézett jelen felhívás nem jelent változást vagy módosulást az egyház tanaiban.  

Oaks elder megjegyezte, hogy „azok, akik a vallási lelkiismeret és kifejezés védelmére és a vallásuk szabad gyakorlására törekszenek, riadtan szemlélik az Amerikai Egyesült Államok alkotmányában biztosított, nagy becsben tartott szabadságjogok egyenletes erózióját”.

Hozzátette, hogy „a vallásszabadság első alkotmánykiegészítésbe foglalt garanciái 1791 óta arról biztosítanak minden állampolgárt, hogy tetszés szerinti vallási nézeteik lehetnek, valamint hogy szabadon kifejezhetik és cselekedhetnek azon hitelvek szerint, amíg e cselekedetek nem veszélyeztetik a közegészséget vagy közbiztonságot. Ez Amerika egyik legbecsesebb és legmeghatározóbb szabadságjoga. Ma azonban mégis egyre növekvő gyakorisággal látjuk a vallásszabadság elleni támadások új példáit.”

Oaks elder több ilyen példát is megosztott. Elmondása szerint a kaliforniai egyetemi rendszer arra kényszerít egyes csoportokat, hogy engedjenek a vallási lelkiismeretükből, ha el kívánják ismertetni az egyesületeiket. Amerika egyik legnagyobb városában pedig a helyi önkormányzatot képviselő ügyvédek hivatalos idézés útján kérették be azon lelkipásztorok prédikációit és jegyzeteit, akik vallási alapon ellenezték egy új diszkriminációellenes törvény egyes részeit. Oaks elder felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrégiben egy nagy amerikai vállalat vezetője volt kénytelen lemondani állásáról a személyes hitelvei ellen irányuló, hasonlóan nagy nyilvánosságot kapott negatív reakciók miatt.

„Amikor a vallásos embereket nyilvánosan megfélemlítik, megtorlások érik őket, lemondatják őket az állásukról, vagy személyes veszteségeket kell elszenvedniük amiatt, hogy felemelték a szavukat a közéletben, adományt tettek egy ügy javára, vagy részt vettek egy szavazáson, annak a demokráciánk a vesztese – jelentette ki Oaks elder. – Az ilyen módszerek minden tekintetben éppen annyira helytelenek, mint faji vagy nemi alapon megtagadni a munkához, lakhatáshoz vagy közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.”

Holland elder elmondta, hogy „a hívő egyéneknek meg kell őrizniük alkotmányos jogukat arra, hogy a mélységes meggyőződésük szerinti vallásos hitelveiknek megfelelően éljék az életüket, beleértve ebbe a hivatásuk vagy munkájuk megválasztását, illetve a köztisztségek ellátását, a bármely más csoport részéről érkező megfélemlítéstől, kényszerítéstől vagy megtorlástól mentesen”.

Holland elder arra hívta fel a  figyelmet, hogy „az összes ember jogaihoz – köztük a vallási jogaikhoz – való igazodás bölcsességet és ítélőképességet, együttérzést és méltányosságot kíván. Politikailag mindenképpen az államférfiúság legmagasabb foka iránti elkötelezettséget igényli”.  Ezután hozzátette: „Semmit nem eredményez az, ha bármelyik oldal erőszakoskodáshoz, politikai előnyszerzéshez vagy vakbuzgósággal való vádaskodáshoz folyamodik. Ezek komoly kérdések, és egy megfontolt, udvarias eszmecserében részt vevő, komoly elméket igényelnek.”

A sajtótájékoztatón Marriott nőtestvér kijelentette, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza azt vallja, hogy Isten törvényeivel ellentétesek az olyan nemi kapcsolatok, amelyek nem egy egymással házasságban élő férfi és nő között állnak fenn. „Ez a parancsolat és tan a szentírásokból ered, és nem áll szabadságunkban megváltoztatni azt – mondta. – Isten azonban szeretetteljes és irgalmas. Szíve minden gyermeke felé egyformán ki van tárva, és Ő azt várja tőlünk, hogy szeretettel és igazságosan bánjunk egymással.”

Az egyház hozzáállása az emberek összehozásának vágyáról tesz tanúságot a kölcsönösen tiszteletteljes párbeszéd elősegítése érdekében. Marriott nőtestvér kihangsúlyozta, hogy „polgártársakként akkor hozzuk a legjobb formánkat, amikor az eltérő nézőpontok egymásnak feszülése – amely bőséges és mélyreható nyilvánosságot kap az országos vitákban – végül megegyezéshez és megoldáshoz vezet, mi pedig a korábbinál erősebb nemzetként lépünk tovább”.

(HIVATKOZÁS a sajtótájékoztató főbb pontjaihoz és teljes szövegéhez.)

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.