A Sajtószoba Blog

Az Úr királyságának előmozdításán munkálkodó nők

A nemzetközi nőnap, melyet Magyarországon is március 8-án ünnepelnek, a nők jogait és lehetőségeit, a munka világában betöltött szerepüket hirdeti. Érdemes megemlékezni a legfontosabb munkáról, az Úr munkájáról, amelyben nélkülözhetetlen a nők részvétele.

Mormon Newsroom

A nemzetközi nőnap, melyet Magyarországon is március 8-án ünnepelnek, a nők jogait és lehetőségeit, a munka világában betöltött szerepüket hirdeti. Érdemes megemlékezni a legfontosabb munkáról, az Úr munkájáról, amelyben nélkülözhetetlen a nők részvétele.

Amint azt Gordon B. Hinckley elnök (1910-2008) megfogalmazta az egyház 1996-os őszi általános konferenciáján: „[E]rő és nagyszerű képességek jellemzik a nőket ebben az egyházban. Van vezetés és irányadás, van valamiféle független szellemiség, ugyanakkor van egy nagy fokú elégedettség is amiatt, hogy részei lehetnek ennek, vagyis az Úr királyságának, és kéz a kézben dolgozhatnak a papsággal, hogy előremozdítsák azt.”

 

Igen, és sokakat meggyőztek útjaik helytelenségéről, és vezették el őket Istenük ismeretéhez, lelkük szabadulására

Ennek az előremozdításnak alapvető – bár egyáltalán nem kizárólagos – része az evangélium hirdetése, a missziós munka.  A „mormon misszionárius” kifejezés hallatán a legtöbb embernek ugyanaz a kép ugrik be: öltönyös, jól fésült fiatalemberek, fekete névtáblával, vállukon egy kis hátizsák, akik mindig párban járnak az utcán. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában azonban nemcsak a férfiak, hanem természetesen a nők is szolgálhatnak missziót. A nővérekre ugyanakkor a nem egyháztagok talán ritkábban figyelnek fel, mivel nincs olyan könnyen megkülönböztethető ruházatuk, mint az elderek sötét öltönye, nyakkendője.

Pedig fiatal felnőtt nők is tízezrével szolgálnak missziót szerte a világon, így hazánkban is. Amióta az egyház 2012 októberében csökkentette a misszionáriusi szolgálat megkezdésének alsó korhatárát (férfiaknál 19 évről 18 évre, nőknél 21 évről 19 évre), azóta ugrásszerűen megnőtt a misszióba jelentkező fiatalok száma. A növekedés jelentős részét a női egyháztagok adják. Míg 2012 előtt a fiatal misszionáriusok között mintegy 13% nővér volt, addig az elmúlt évben ez az arány megduplázódott: a jelenleg szolgáló több mint 82 000 misszionárius 26%-a nő. Magyarországon e bejegyzés megjelenésekor 74 elder és 32 nővér szolgál, tehát a nővérek aránya még meg is haladja egy kicsit a nemzetközi átlagot.

A hazánkban szolgáló nővérek között is vannak olyanok, akiknek a korhatár leszállítása adta meg a végső lökést a döntéshez. Clawson nővér is közéjük tartozik: „Addig még nem terveztem a missziómat, mert csak 19 éves voltam. Amikor viszont bejelentették a korhatár leszállítását, azonnal éreztem, hogy szolgálni akarok. Nagyon örülök, hogy éreztem ezt a késztetést.”

 Broadhead nővért szintén ez a bejelentés sarkallta tettekre. „19 éves voltam, amikor kihirdették a változtatást. Habár aggódtam, hogy nehéz lesz másfél évig távol lennem a családomtól, egy ismeretlen országba utazni, ismeretlen embereket szolgálni, de tudtam, hogy ez egy jó lehetőség lesz arra, hogy a Mennyei Atyámat szolgáljam, és ez megáldja majd az életemet.”

 

Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek

A misszionárius nővérek növekvő létszámára figyelt fel a patinás amerikai The New York Times is, és a hónap elején hosszú cikkben foglalkozott a témával. A lap kiemelte többek között azt a személyes fejlődést, melyet a missziós szolgálat jelent a fiatal nők életében. Ez a fejlődés a lelki erősségek és a mindennapi készségek szintjén egyaránt jelentős, ezáltal a misszió páratlan lehetőséget biztosít arra is, hogy a fiatalok felkészüljenek a misszió utáni életre.

Nem csupán egy új nyelvet sajátítanak el sokan (azok, akik nem a saját anyanyelvi környezetükben szolgálnak), de legalább ilyen jelentős a fejlődés a társas érintkezés, a vezetői készségek, a kudarc- és sikerélmények megfelelő kezelése, a kemény munkára való képesség, és természetesen az evangéliumi tudás terén. „Sokkal jobban ki tudom használni az időmet – emeli ki Clawson nővér. – Úgy érzem, hogy jelentősen több dolgot tudok megvalósítani. Lényegesen nyitottabb lettem az emberek felé is.”

Mindemellett a misszionáriusok azt sem veszítik szem elől, hogy elsődleges céljuk mások szolgálata az evangélium prédikálása által – azért, hogy mindenkinek lehetősége legyen Krisztushoz jönni. Mit több, pont ez az önzetlen, odaadó, mások javára végzett szolgálat az, mely által a fiatal misszionáriusok minden téren fejlődést tapasztalnak meg.

Habár ez a gondolat világi szemmel szokatlan lehet, mégis Jézus Krisztus evangéliumának egyik központi üzenetéről van szó. Az apostolok közül Máté így írja le a Mester szavait: „És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt... És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet..., el nem vesztheti jutalmát” (Máté 10:38-39, 42).

Hasonlóképpen fogalmazzák meg a missziós szolgálat előnyeit a Magyarországon szolgáló nővérek is. Broadhead nővér szerint „az egyik legnagyobb dolog, amit hazaviszek a missziómról, és ami az egész életemre kihat majd, az a mások szeretetének és szolgálatának képessége. Ez abból fakad, hogy megtanultam pár alapvető dolgot. Legfőbbképpen azt, hogy Isten a mi szerető Mennyei Atyánk, mi pedig szó szerint az Ő gyermekei vagyunk. Megtanultam úgy látni az embereket, ahogyan Isten látja őket. Ők a testvéreim, a közeli hozzátartozóim.”

 „Megtanultam, hogy mit jelent ténylegesen Krisztus tanítványának lenni – teszi hozzá egy másik misszionárius, Burdick nővér. – Ez nem csak arról szól, hogy vasárnap elmegyünk az egyházi gyűlésekre, hanem igazlelkű vágyakat, gondolatokat és cselekedeteket takar.”

 

Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek

Az említett cikk kiemeli, hogy sok egyháztag családban a most elhívott nővérek alkotják a teljes idejű missziót szolgáló nők első nemzedékét. Ennek az egyik oka, hogy régebben – részben a korábbi, magasabb missziós korhatár miatt is – a legtöbben férjhez mentek, mire misszióba indulhattak volna. Broadhead nővér is ilyen úttörő szerepet tölt be: „Édesapám szolgált missziót, de édesanyám nem. Emlékszem ugyanakkor egy misszióból visszatért nőtestvérre, aki a missziójáról beszélt. Láttam az áldásokat az életében, amelyeket a szolgálata révén nyert el, és a szilárd evangéliumi alapelveket, amelyek megerősödtek nála. Láttam a változást a szemében és a szeretetet a szívében. Hasonló áldásokat reméltem elnyerni a saját szolgálatom révén.”

„Édesapám Bolíviában szolgált, de édesanyám nem ment misszióba. Viszont ismertem több nőtestvért, akik missziót szolgáltak, és csodáltam őket” – mondja a saját példaképeiről a szintén „első nemzedékes” Larsen nővér.

Burdick nővér viszont mindkét szülője példáját követte a döntése meghozatalakor: „Apu Japánban, anyu Argentínában szolgált missziót. Amikor a változtatást bejelentették, addigra már beadtam a jelentkezésemet. Anyu csodálatos példa volt számomra. Láttam, hogy milyen hatalmas, pozitív hatással volt rá a hithű szolgálata. Tudtam, hogy én is ilyen alapokat akarok a saját és leendő családom életében.”

A fiatal felnőttként felvállalt misszionáriusi szolgálat azonban nem az egyetlen lehetőség arra, hogy egy nőtestvér részt vegyen ebben a munkában. A The New York Times is ír arról a jelentős szerepről, amelyet a mindenkori misszióelnök felesége tölt be, többek között a misszionáriusok bátorításában, erősítésében és támogatásában. Bár a cikk ezt külön nem hangsúlyozza ki, de a missziós szolgálat nyitva áll az idősebb egyháztagok – elsősorban házaspárok – előtt is. Magyarországon a Magyarországi Budapest Misszió elnökén és feleségén kívül 11 házaspár és két nőtestvér szolgál időskori missziót. Ezekkel a nővérekkel a nálunk szolgáló misszionáriusok bőven több mint egyharmada az egyház nőtagjai közül kerül ki.

 

Elváltak és eltávoztak egymástól, bízva az Úrban, hogy aratásuk végén újra találkoznak majd

A szolgálat megváltoztatja azok életét, akiket szolgálnak, és azokét is, akik szolgálnak. Nincs ez másképpen a hazánkban szolgáló nővérekkel sem. „Jobban megértem az élet célját, ez pedig naponta hatással van a döntéseimre.  Nagyon megszerettem Magyarországot és a magyarokat. Tudom, hogy amikor hamarosan elutazom innen, a szívem egy darabja itt marad” – tekint vissza az itt töltött időszakra Burdick nővér.

Broadhead nővér is egyetért ezzel: „Most már mindenre, amit teszek, örökkévaló nézőpontból tekintek. Ez nem volt jellemző a misszióm előtt. Megértettem, hogy a kis és egyszerű dolgok, amiket ma teszünk, óriási hatással vannak az életünkre. Örökké hálás leszek, hogy lehetőségem volt Magyarországon szolgálni az Urat.”

„Én mindig is »misszióban« leszek – jelenti ki határozottan Larsen nővér. ­– Tudom, hogy az evangélium életeket áld meg, és hazatérve is folytatni akarom az evangélium csodálatos üzenetének hirdetését.”

A Blog böngészése

Névjegy: This blog is managed and written by staff of the Public Affairs Department of The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints. The information here is reliable and accurate but should not necessarily be viewed as official statements from the Church. The purpose of this blog is to provide journalists, bloggers, and the public with additional context and information regarding public issues involving the Church. For official news releases and statements from the Church, visit MormonNewsroom.org.

Formai útmutatói megjegyzés: Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.