Sajtóközlemény

Az óceánon túl: A BYU fúvószenekara megosztja zenéjét és szeretetét

A Brigham Young Egyetemi Fúvószenekar tagjai, akik az Egyesült Államokból érkezett fiatal réz-, fafúvós és ütős hangszeren játszó zenészekből állnak, háromhetes európai turnén jártak. Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban léptek fel. A koncertkörút április 24–május 14-ig tartott. Előadásukkal – melynek során nemzetközileg is elismert nagyszerű zeneszerzők műveit szólaltatták meg – elkápráztatták a közönséget. A Brigham Young Egyetem (BYU) az egyik legnagyobb magánegyetem az Egyesült Államokban. 30 000 hallgatója az Egyesült Államokból és 110 külföldi országból érkezett. Tulajdonosa és fenntartója Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. A Fúvószenekar európai turnéját a németországi Hamburgban kezdte, majd további koncerteket adott Eisenhuttenstadtban, Freibergben és Dortmundban. Ezután Hollandiába vette az irányt, ahol 's-Hertogenbosch-ban adtak elő Hollandia felszabadulásának ünnepe részeként, majd ezt követték a Zwolléban és Rotterdamban elhangzó koncertek. Hollandia után a csapat Ghentben és Brugge/Brüsszelben, Belgiumban valamint Franciaországban játszott, mielőtt hazaindult. Kivétel nélkül minden koncertjükkel mosolyt és könnyet csaltak közönségük szemébe. Ha részt veszünk a koncertjükön, az az érzésünk támad, hogy ez a tehetséges zenészekből álló fiatal csapat a zenénél valami sokkal többet adott nekünk. Különösen akkor, ha személyesen találkozunk velük. Viselkedésük és jóságuk szembetűnő. A közelükben reménnyel és lelkesedéssel tekintünk az életre. A csoportban a 18 éves elsőéves egyetemistától a frissen diplomázott hallgatóig minden korosztály képviselve van. Nyilvánvaló, hogy ezek a fiatal zenészek megszállottan szeretik a zenét, amit játszanak, és a hangszereiket. Jory Woodis, a Fúvószenekar alelnöke és szaxofonosa ezt mondja: „Hatodikos koromban elmentem egy nyári zenetáborba. A tanítónk számos hangszeren játszott, engem pedig azonnal magával ragadott a szaxofon. Amikor kiosztotta a hangszereket – aszerint, hogy ki mit kért –, emlékszem, ahogy ott életemben először tartottam azt a szaxofont a kezemben, tudtam, hogy az életemet ennek a hangszernek fogom szentelni. Azóta rengeteg élményben volt részem, melyek megerősítették bennem ezt az érzést. Nagy beteljesülést hoz az életembe.” Számos zenésznövendék mesélte el, hogy őseik közül sokan Európából vándoroltak be az Egyesült Államokba, miután csatlakoztak Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházához. Sokan azt mondták, hogy ami a legjobban érdekelte őket ezen az európai úton, az, hogy megtapasztalják európai őseik kultúráját. Arra a kérdésre, hogy milyen személyes áldozatokat hoztak a tanulók ezért a turnéért, Sarah Dickson klarinétos ezt felelte: „El vagyok jegyezve, június 8-án lesz az esküvőm. Távol vagyok a vőlegényemtől és a családomtól, és meg kell terveznem egy esküvőt. De ez a turné megéri. Jó lehetőség arra, hogy megosszuk a zenénket, és a zenén keresztül kapcsolatot teremthetünk az emberekkel. Ilyenkor nincsenek korlátok és nyelvi nehézségek. A különféle hangok által megoszthatjuk az igazságot és az elképzeléseinket. Zenei előadásukon kívül, melyek közül többet helyi zenekarokkal és zeneművészekkel együtt adtak elő, a Fúvószenekar felkaroló lehetőségekre is szakított időt általános iskolás gyerekekkel és fiatal felnőtt csoportokkal együtt. A Fúvószenekar 1988 óta dr. Donald Peterson vezetésével beutazta többek között az Egyesült Államokat, Skandináviát, Új-Zélandot, Ausztráliát, Tajvant, Dél-Koreát, Japánt és Kínát, ahol megosztották zenéjüket, tehetségeiket és szeretetüket.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.