Sajtóközlemény

Az egyház átmeneti szálláshelyeket épít Haitin az esős évszak előtt

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza erőteljes programba kezdett, hogy még az áprilisban beköszöntő esős évszak előtt a egyháztagok kezébe adhasson mintegy 600, az átmeneti szállások felépítéséhez szükséges eszközt és felszerelést biztosító készletet. Az egységcsomagok léceket, tetőhöz való hullámosított bádogot és hurrikánszíjakat, valamint cementet tartalmaznak. A cél az, hogy a családok visszatérhessenek a saját lakóhelyükre. Előbb eltávolítják a törmelékeket a különféle szervezett szolgálati projektek keretében, majd miután a telkeket megtisztították, felállíthatók rajtuk a sátrak vagy az új, átmeneti menedékek. Az egyház folyamatosan azon munkálkodik, hogy segítsen a normális állapot és az önellátás visszaállításában. „A jólét alapelveinek kell érvényesülniük, vagyis annak, hogy segítsünk az embereknek önmagukon segíteni” – mondta Berthony Theodore, idősebb egyházi vezető Haitin. Az egyházi jóléti igazgatók segítettek a helyi egyházi vezetőknek létrehozni egy jól felszerelt, létfontosságú élelmiszerek tárolására alkalmas élelemraktárat, ahol például babot, rizst és tejet tudnak raktározni. A megrendeléseket a helyi gyülekezet vezetői intézik, majd a szükséges mennyiséget kiszállítják a kilenc gyülekezeti ház egyikébe, melyeket menedékként használtak a földrengés miatt hajléktalanná váltak számára. UTOLSÓ NAPI SZENT EGYHÁZI ÉPÜLETEK HAITIN: A BIZTONSÁG ÉS NYUGALOM KIKÖTŐI Több száz család továbbra is a Port-au-prince közelében található 9 gyülekezeti házban talál menedékre három héttel a földrengés után. Az ott lakók számára a gyülekezeti házak a nyugalom és biztonság helyét jelentik. Az egyház közel 1500 sátrat biztosított azoknak, akik hajlék nélkül maradtak, és sokan a kápolnák körüli területeken is sátrakat vertek fel. „Egy szomszédom mesélt nekem erről a helyről, és hívott, hogy jöjjek ide – mondja a 16 éves Cazy Lenlingy. – Nagyon örülök, hogy itt lehetek. Mindenki nagyon kedvesen fogadott, hála Istennek.” Eredetileg több mint hétezren találtak menedékre az egyházi épületekben. A hajléktalanná vált emberek kétharmada nem az egyház tagja. ORVOSOK Az egyház számos orvoscsapatot támogatott, hogy segítsen a földrengésben megsérült rengeteg emberen. „Nem tudtam volna nyugodtan ücsörögni a fotelemben, mikor tudtam, hogy tehetnék valamit" – mondta érzelemtől elcsukló hangon Dr. John Matheson a washingtoni Kennewickből. Néhány önkéntes orvos az Egyesült Államokból együtt dolgozott Dr. Gislaine St. Louis gyermekorvossal, aki tagja az egyháznak. „A földrengés után bezártam a magánkórházamat, hogy időmet most inkább az itteni gyermekek megsegítésére fordíthassam – mondta Dr. St. Louis. – Szeretem a gyermekeket, és azt akarom, hogy jobban legyenek.” Amikor Dr. St. Louis orvoskollégáival ellátogatott a különböző gyülekezeti házakba, gyorsan terjedt a híre a közösségben, ezért tucatjával kezdtek özönleni hozzá a segítséget kérő betegek. Az orvosok meg akartak győződni róla, hogy a közvetlenül a földrengés után ellátott sérülések megfelelően, fertőzés nélkül gyógyulnak-e. „Ami a leginkább megérintett, az az volt, ahogyan láttam az embereket gyülekezni az egyház épületében, és hogy az egyház milyen hamar reagált, és képes volt mindent megszervezni az első katasztrófa után” – mondta Dr. St. Louis. Még a legnagyobb káosz közepette is felragyog a remény. Három orvos azt mondja, hogy Haitire érkezésük napján máris szembesültek az első orvosi vészhelyzettel. „Észrevettem egy nőt, aki nehezen lélegzett, és erőlködött. Vajúdni kezdett!” – mondta Dr. Rodney Anderson a utahi Vernalból, aki pont szülészorvosként dolgozik. >Pályafutása során több mint 4000 gyermeket segített már a világra. „Reméltem, hogy míg itt vagyok, sikerül majd segítenem egy szülésnél. De nem gondoltam, hogy erre ilyen hamar sor kerül” – mondta. A texasi Houstonból érkezett Matheson, Anderson és Craig Coleby doktor a várandós kismamát egy pingpong asztalra helyezték, majd a világra segítettek egy apró, de egészséges kisfiút. A kismama, Noiselia Saintdor azt mondta, öt gyermekével teljesen pánikba estek, miután a földrengés lerombolta az otthonukat. Fel-alá rohangáltak az utcán, és nem tudtak biztonságos helyre menekülni. „Nem vagyunk ennek az egyháznak a tagjai, de imádkoztam Istenhez, hogy tudjam, hová menjek” – mondta Noiselia. Látta, hogy többen is a gyülekezeti házhoz mennek, ezért követte őket. „Amikor megérkeztem, nagyon boldog voltam, mert itt biztonságban éreztem magam – emlékszik vissza Noiselia. – Hálás vagyok azokért az emberekért, akik itt befogadtak bennünket, és mindazokért, akik részt vesznek ebben a nagyszerű munkában.”

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.