Téma

Bizalmi alapon elkövetett csalás

A U.S. Securities and Exchange Commission (Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottsága) a következőképpen határozza meg a kapcsolatok kihasználásával megvalósuló csalárdságot:

A bizalmi alapon elkövetett csalárdság olyan befektetési szélhámosságra utal, amely körülhatárolható csoportok tagjait célozza meg áldozatként, például vallási vagy etnikai közösségeket, az időseket vagy szakmai csoportokat. A A bizalmi alapú csalárdság elkövetői gyakran tagjai a csoportnak, vagy legalábbis annak tettetik magukat. Gyakran vonnak be köztiszteletben álló közösségi vagy vallási vezetőket a csoportból, és teszik közzé rajtuk keresztül a terveiket, így győzve meg az embereket arról, hogy a tisztességtelen befektetés törvényes és kifizetődő. Ezek a vezetők sokszor tudtukon kívül válnak áldozataivá a csaló fortélyainak.

Ezek az átverések olyan csoportok tagjainak bizalmát és barátságát használják ki, akikben van valami közös. Mivel e csoportok közül sokban igen szorosak a kapcsolatok, a hatóságoknak nehézséget okozhat az ilyesfajta csalások felfedezése. Az áldozatok sokszor nem értesítik a hatóságokat, illetve nem élnek jogorvoslati lehetőséggel, inkább a csoporton belül próbálják megoldani a dolgokat. Ez különösen olyan esetekben igaz, amikor a csalók köztiszteletben álló közösségi vagy vallási vezetőket felhasználva győzték meg az embereket, hogy csatlakozzanak a befektetéshez.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjaival – akárcsak más egyházak és zárt közösségek tagjaival – előfordul, hogy áldozatul esnek az ilyen jellegű csalárdságnak.. Időnként az elkövető egy másik egyháztag. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában azt tanítják a tagoknak, hogy bánjanak becsületesen embertársaikkal. Akik a fent említett módon szélhámosságot követnek el, azok az egyház által kiszabható akár legsúlyosabb büntetést is kaphatják, vagyis kiközösíthetik őket. Mivel vannak olyan tisztességtelen egyének, akik a saját vallási közösségük tagjai közül szedtek áldozatot a bizalmi alapon elkövetett csalárdságuknak, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza vezetői egyértelműen és ismételten figyelmeztetik az egyház tagjait, hogy óvakodjanak az ilyen átverésektől.

2008 februárjában Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Első Elnöksége egy felolvasandó levelet küldött az Egyesült Államok és Kanada minden mormon gyülekezetébe, melyben ez állt:

Egyes csalárdságokról és meggondolatlan befektetésekről kapott jelentések arra késztetnek minket, hogy tagjainknak újra azt tanácsoljuk: legyenek körültekintők a pénzügyeik kezelésében.

Attól tartunk, hogy vannak olyan egyháztagok, akik figyelmen kívül hagyják a gyakran ismételt utasítást, mely szerint készítsenek költségvetést és ne költekezzenek túl, kerüljék a fogyasztói hitelt, és tegyenek félre a szűkösebb időkre. Arra is oda kell figyelni, hogy felelős, erős alapokon álló pénzügyi szervezeteknél legyenek befektetéseink. Attól is tartunk, hogy vannak, akik bizalomra épülő kapcsolataikat kihasználva veszélyes, vagy akár tisztességtelen befektetésekre és üzleti vállalkozásokra biztatnak.

Bár minden befektetés jár némi kockázattal, mindez józan és bevált pénzügyi alapelvekkel még kezelhető: először is, kerüljük a szükségtelen adósságot, különösen a fogyasztói hitelt; másodszor, befektetés előtt kérjünk tanácsot képesített és engedéllyel rendelkező pénzügyi tanácsadótól; és harmadszor, legyünk bölcsek!

A vezetőket e tantételek rendszeres tanítására és ismételt hangsúlyozására biztatjuk.

Az egyház vezetői ezenkívül évek óta más formában, például helyi gyülekezeteknél is folyamatosan figyelmeztetik az egyház tagjait a kockázatos befektetések és csalások veszélyeire. Itt következik néhány példa egyházi vezetők e témával kapcsolatos kijelentéseire a múltból:

Lásd Joseph B. Wirthlin: Földi adósságok, mennyei adósságok. Liahóna, 2004. máj. 40.
Időről időre hallunk olyan történeteket a kapzsiságról és önzésről, melyek [mély bánattal töltenek el]. Hallunk csalásokról, kölcsönök visszafizetésének elmulasztásáról, pénzügyi [átverésekről] és csődökről. […] [Nekünk feddhetetlen népnek kell lennünk.] Hiszünk abban, hogy vissza kell fizetnünk adósságainkat, és becsületesnek kell lennünk embertársainkkal.

Joseph B. Wirthlin, “Personal Integrity,” Ensign, May 1990, 30
Mivel Krisztus Lelkét elnyerve különbséget tudunk tenni jó és gonosz között, mindig a jót kell választanunk. Nem kell, hogy a világunkban oly elfogadhatónak tűnő csalárdságok, megtévesztések, átverések és kétszínűség bennünket is félrevezessen. Mindennapos a hazugság, a lopás és a csalás. Az igazi utolsó napi szent életében azonban nélkülözhetetlen a feddhetetlenség, azaz a legmagasabb erkölcsi és etikai normákhoz való ragaszkodás.

M. Russell Ballard, “Keeping Life’s Demands in Balance,” Ensign, May 1987, 13
„Nem vezet rövidebb út az anyagi biztonsághoz. Ne bízzátok másokra a pénzeteket anélkül, hogy alaposan meg ne vizsgáltatok volna bármilyen nektek ajánlott befektetést. Híveink túl sok pénzt veszítettek már azáltal, hogy vagyonukat másokra bízták. Véleményem szerint csak úgy lehet egyensúly az életünkben, ha biztos kezekben tartjuk az anyagi forrásainkat.”

Dallin H. Oaks, “Brother’s Keeper,” Ensign, Nov. 1986, 20
A lopás fehérgalléros unokatestvére a csalárdság, amely úgy tesz szert haszonra, hogy hazudik az ügylet egy lényegi tényezőjéről. Az átverés mesterei megnyerő beszédükkel és behízelgő modorukkal félrevezetik és olyan befektetésekre veszik rá a felebarátaikat, amelyekről tudják, hogy sokkal kockázatosabbak annál, mint amennyit ők abból el mernek árulni. A csalárdságot nehéz bizonyítani, ezért büntetni is nehéz. Azonban az emberi törvénykezés hiányosságai nem jogosítanak fel az Isten törvényei elleni vétkezésre. Bár a lopásnak ez a módja talán megússza a fenytést ebben az életben, a az agyafúrt öltönyös tolvajok végül annak látszanak majd, akik valójában, és megkapják érte a büntetést.”

Marvin J. Ashton, “Be of Good Cheer,” Ensign, May 1986, 66
Napjaink prófétái egyértelműen arra kérnek minket, hogy ha el akarjuk kerülni a pénzügyi rabság szívfájdalmát, akkor kerüljük a gyors meggazdagodással kecsegtető módszereket. Talán még nem fejtettük ki eléggé annak tényét, hogy túl sokan közülünk a pénzügyi katasztrófa magjait vetik el akkor, amikor pompáról álmodoznak. Később aztán, amikor már sokat veszítettek, azokat hibáztatják, akik velük együtt részesei voltak ennek. Nehéz jó kedélyűnek lenni, amikor az önámítás szegődik társunkul. Ha szándékosan kitesszük magunkat a csalárdság és átverés kecsegtető lehetőségeinek, ne csodálkozzunk, ha utolér bennünket a veszteség. Évek óta hallgatom azok panaszát, akik sok pénzt veszítettek, és sokszor hallottam ezt a kétségbeesett kijelentést: „Átvertek.” Szívemben és elmémben a Lélek erre a feleletre késztet ilyenkor: „Bizony, átverted magadat.” Mindannyiunknak elkél a biztatás, hogy emeljük fel a fejünket és lássuk meg, hova visznek minket a gondolataink és az elhallgatott fontossági sorrendünk. Az önámítás csak azt teszi lehetővé, hogy másokat okoljunk a kudarcainkért.

James E. Faust, “Integrity, the Mother of Many Virtues,” Ensign, May 1982, 47
A szorgalom és a takarékosság gyümölcseit helyénvaló lehet józan befektetésekbe helyezni. Egy jó és biztos befektetés felérhet az éveken át tartó fáradozás eredményével, és különben meg mindennek, amit teszünk, megvan a maga kockázata. Azonban az igencsak spekulatív és a túlzott megtérülés ingatag és homályos ígéreteivel reklámozott befektetésre nagy óvatossággal kell tekintenünk. Az egyház vezetői már régóta óvnak a spekulációtól. Brigham Young azt mondta: „Ha az Úr bármit is kinyilatkoztatott nekem, megmutatta, hogy Izráel eldereinek hagyniuk kell a spekulációt és eleget kell tenniük elhívásuk kötelességeinek.”

Nathan Eldon Tanner elnök azt mondta: „A befektetési hitelt teljes mértékben be kell biztosítani, hogy ne veszélyeztesse a család biztonságát. Ne fektessetek be túl kockázatos vállalkozásokba! A spekuláció lelkülete nagyon mámorítóvá válhat. Sok vagyont semmisített már meg az egyre több felhalmozására irányuló zabolázatlan étvágy. Tanuljunk a múlt csapásaiból, és kerüljük el azt, hogy időnket, energiánkat és általános egészségünket egy olyan falánk étvágy szolgaságába hajtsuk, amely az anyagi javak egyre nagyobb mértékű felhalmozására törekszik.”

Marvin J. Ashton, “This Is No Harm,” Ensign, May 1982, 9
Hazudni úgy is lehet hatékonyan, hogy egyetlen szó sem hangzik el. Időnként egy fejbólintás vagy a hallgatás is megtévesztő lehet. Megkérdőjelezhető üzleti befektetés ajánlásával, egy hamis tétel beírásával a főkönyvbe, fondorlatos hízelgéssel, vagy a vonatkozó tények egy részének elhallgatásával is lehet hazudni.

Kerüljük azokat, akik azt követelik, hogy azonnali döntéseket hozzunk, vagy rögtön készpénzben fizessünk! Minden józan befektetési lehetőség megfontolást és alapos vizsgálatot igényel. Minden rendelkezésre álló tényt össze kell gyűjtenünk és alaposan meg kell fontolnunk, majd olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek mindenkinek érdekében állnak. Ha szélsőséges esetek és helyzetek keletkeznek, akkor a személyes feddhetetlenségnek minden döntésben fontos szerepet kell játszania. Ha nem egyértelműen világos, hogy mi lenne a helyes lépés, akkor a személyes tisztesség olyan fontos pontok vagy tényezők észrevételéhez és felfedéséhez vezet bennünket, amelyeknek mások talán nincsenek tudatában. A feddhetetlen ember másoknak is segíthet abban, hogy tisztességesek legyenek. A feddhetetlen ember kérdéseket tesz fel és pontos válaszokat ad. A feddhetetlenség lehetővé teszi számunkra az igazlelkű viselkedés ösvényének kijelölését már jóval azelőtt, hogy elérkezne a cselekvés ideje.

A bölcs ember nem engedi meg magának, hogy hiú büszkeségből foglyul ejtse a gátlástalanság. Az embereket gyakran azért csapják be, mert hiú büszkeségük miatt nem mernek kérdezni és további információkat kérni. A szégyen vagy az attól való félelem következtében, hogy tudatlannak vélik, a lehetséges vevő gyakran beleegyezően bólint akkor, amikor valójában nem érti a üzletember ámító szavait. „Ez mit jelent?” „Mik a kockázatok?” „Mik a buktatók?” „Milyen múltja van a vállalatnak?” „Milyen ajánlásokkal rendelkezik?” – ezeket a kérdéseket érdemes feltenni. Ha a reklámozó gyakran használja a következő megfoghatatlan szavakat: „fedezeti ügylet”, „adómenedék”, „mentesség”, „évjáradék”, „esernyő”, „adómentes”, „elkülönített” és „mentesíthető”, akkor a vevőnek tanácsos résen lennie.

Ha valaki saját tapasztalatai alapján nem tud megfontolt döntést hozni, akkor tanácsot kell kérnie jól értesült és megbízható tanácsadóktól. Az olyan ajánlatok, amelyek nem várhatnak, vagy nem vizsgálhatók meg, nem érdemlegesek.

“Protecting Family Finances by Avoiding Fraud,” Ensign, June 2008
(A cikk egészét lásd a fenti linken.)
 

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza vezetői által a múltban mondott ezen figyelmeztetések egyértelmű üzenetet hordoztak az egyháztagok számára arról, hogy a bizalmi alapon elkövetett csalárdság valós dolog. Az egyház egész világért felelős vezetői által elmondott figyelmeztetéseket helyi szinteken is gyakran elismétlik a vezetők a gyülekezetekben tartott képzések során, illetve az egyéni és családi tanácsadások alkalmával.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.