Egyházi pénzügyek és egyre bővülő világméretű hit

Egyházi pénzügyek és egyre bővülő világméretű hit

Sajtóközlemény

Gérald Caussé püspök 2018. május 22-én az LDS.org honlapon megjelentetett egy cikket, mely a 2018-as Egyháztörténeti Szimpóziumon nemrég elhangzott, „A hit finanszírozása: Az üzlet és a vallás metszete” című beszédéhez társul. Caussé püspök cikke és beszéde mellett az alábbi anyagok biztosítanak további háttérinformációkat az egyház pénzügyeihez.

Ugrás a lenti kérdésekre és válaszokra.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza egyetlen célja az, hogy minden embert Krisztushoz hívjon. Az egyház nem pénzügyi intézmény és nem termel profitot; forrásait az Isten által kijelölt küldetésének végrehajtására használja. Az egyház a tagjaitól kapott tized és nagylelkű felajánlások sáfára, és a gyakorlatba is átülteti az általa tanított alapelveket: az adósság kerülését, a költségvetés betartását és a jövőre való felkészülést.

Mivel már régóta józan pénzügyi alapelveket követ, az egyház a szűkös kezdetek óta világméretű szervezetté nőtt, amely képes támogatni a saját isteni küldetését. Jelenlegi viszonylagos jóléte csupán tagjainak a tized törvénye betartásába vetett hitét és azt tükrözi, hogy életükben megvalósult az Úrnak azon gyakran ismételt ígérete, mely így szól: „Amennyiben betartjátok parancsolataimat, boldogulni fogtok ezen a földön” (Alma 9:13).

Az egyház az Úr munkájának végzésére használja fel a forrásait azáltal, hogy:

  • Világszerte megosztja Jézus Krisztus üzenetét.
  • Istentiszteleti helyeket épít és tart fenn, hogy megerősítse az egyéneket és a közösségeket (cövekeket, kerületeket, egyházközségeket és gyülekezeteket).
  • Jólléti, emberbaráti segítséget nyújtva és vészhelyzetekre reagálva enyhíti a szenvedést, valamint segít az embereknek önellátóvá válni.
  • Elősegíti a lelki és a világi tanulást az Egyházi Oktatási Szervezeten keresztül (ifjúsági és felsőfokú hitoktatás, egyetemek és egyéb felsőoktatási kezdeményezések).
  • Templomokat épít és működtet, és támogatja a családtörténeti munkát, hogy megerősítse a családokat.
  • Támogatja az általános intézményi igazgatást.

Az e munka végzéséhez felhasznált források elsősorban az egyháztagok tized-adományaiból származnak. A pénzalapok kis része az egyház által fenntartott cégektől származik.

Költségvetés és kiadások

Az egyháznak a tized felett rendelkező tanácsa az Első Elnökségből, a Tizenkét Apostol Kvórumából, valamint az Elnöklő Püspökségből áll. Együtt ők alakítják ki és hajtják végre az egyházi források felhasználását vezérlő konkrét irányelveket és költségvetéseket (lásd T&Sz 120:1). Ezek az irányelvek az alábbi alapelveket testesítik meg:

  • A költségek nem fogják meghaladni az előirányzott bevételeket.
  • A működési kiadások költségvetése nem fog nagyobb ütemben növekedni, mint a várt tized-hozzájárulások.

A tized felett rendelkező tanács albizottsága, az egyház Költségvetési és Előirányzati Bizottsága egyenként hagyja jóvá az egyház erőfeszítéseire szánt költségvetéseket és irányozza elő a pénzalapokat. Ezen kívül a minden más egyházi osztálytól független Egyházi Könyvvizsgálói Osztály akkreditált szakembereket alkalmazva meggyőződik arról, hogy az egyházi pénzalapok kezelése és feljegyzése az egyházi irányelveknek és az általános könyvelési gyakorlatnak megfelelően történik.

Egyházi tartalékok

Az egyháztagokat arra tanítjuk, hogy „rendszeres megtakarításokkal fokozatosan hozzanak létre pénzügyi tartalékot” (Vezetők útmutatója a jóléti munkához – összefoglalás: Az Úr módján történő gondoskodás [füzet, 2009]. 2.). Az egyház a saját megtakarításaiban és befektetéseiben ugyanezt az alapelvet alkalmazza. Nem csupán ételt és vészhelyzeti felszereléseket tesz félre, hanem pénzalapokat is minden évben a jövőbeli szükségletekre. Ezek a pénzalapok az egyház tartalékait gyarapítják, melyek között vannak értékpapírok és kötvények, adóköteles cégek, mezőgazdasági érdekeltségek, valamint ipari és lakossági ingatlanok. A befektetésekhez hozzá lehet férni nehézségek idején, illetve akkor, amikor szükség van rájuk, hogy segítsenek kielégíteni a bővülő, világméretű hit szükségleteit annak arra irányuló küldetése során, hogy minden nemzetnek prédikálja az evangéliumot és felkészüljön Jézus Krisztus második eljövetelére (lásd Gérald Caussé, “In the Lord’s Way: The Spiritual Foundations of Church Financial Self-Reliance,” Mormon Newsroom, Mar. 2, 2018).

Vannak kettős célt szolgáló befektetések. Például Gordon B. Hinckley, az egyház egyik előző elnöke azt mondta, hogy „úgy érezzük, hogy a jó farmok hosszú távon biztonságos befektetést jelentenek, amelyek révén megőrizhető és növelhető az egyház vagyona, miközben mezőgazdasági erőforrásként is rendelkezésre állnak, hogy szükség idején enni tudjunk adni az embereknek” (“The State of the Church,” Ensign, May 1991, 54). Egy másik példa az egyház részvétele a Utah állambeli Salt Lake City belvárosának fejlesztésében. Az üzleteket, lakóegységeket, irodákat és parkolókat magában foglaló City Creek Központban lévő befektetésével az egyház felfejlesztette a Templom tér környékét, és megerősítette a Salt Lake City melletti elkötelezettségét, ahol a központja van. A befektetés egy pénzügyi visszaesés időszakában élénkítette a helyi gazdaságot, és látogatókat, valamint lakosokat vonzott Salt Lake City történelmi belvárosába.

Az egyház tartalékait egyházi vezetők felügyelik és hivatásos tanácsadók kezelik a bölcs és körültekintő sáfárkodás, valamint a modern befektetés-kezelés alapelveinek megfelelően. Végső soron az egyház befektetésein keresztül szerzett összes pénzalap ugyancsak az egyház küldetését támogatja, mely a lelkek meghívása, hogy jöjjenek Krisztushoz.

Kereskedelmi cégek

Bár pénzügyi forrásainak legnagyobb része az egyháztagok tizedéből és felajánlásaiból ered, az egyháznak a küldetése elvégzését elősegítő üzleti érdekeltségei is vannak.

Gordon B. Hinckley elnök elmagyarázta, hogy „az egyház jelenlegi céges vagyona lényegében azon vállalkozások folyománya, amelyek történelmünk pionír korszakában kezdődtek, amikor el voltunk zárva Nyugat-Amerika hegyeinek völgyeiben”.

Hinckley elnök megjegyezte, hogy a cukorrépa-iparág, a Utah Szálloda, valamint a média- és a kereskedelmi érdekeltségek a korai egyházi vállalkozásokat példázzák. „Az egyház megtartott bizonyos ingatlanokat – folytatta –, különösen a Templom tér szomszédságában, hogy segítsen megőrizni a városmag szépségét és eredeti jellegzetességét. Ezek a kereskedelmi ingatlanok egytől egyig adóalanyok.” Megjegyezte, hogy „mindezen cégek összbevétele viszonylag alacsony, és csak nagyon rövid időre lehetne belőlük fenntartani a munkát” (“Questions and Answers,” Ensign, Nov. 1985, 49).

Adók

Az utolsó napi szentek hisznek „a törvény iránti engedelmességben, annak tiszteletében és támogatásában” (Hittételek 1:12). Ennek megfelelően az egyház és az ahhoz tartozó jogi személyek adót fizetnek, amint azt azok az országok, illetve kormányok megkövetelik, amelyekben az egyház működik. Az Egyesült Államokban, ahol az egyházak és egyéb non-profit szervezetek általában mentesülnek az államszövetség és az adott állam jövedelemadója alól, az egyház azon bevételeket generáló rendszeresen végzett tevékenységeiből adódó jövedelme után fizet adót, amely lényegében nem kapcsolódik az adómentes tevékenységeihez. A profittermelő vállalatokként megszervezett, az egyházhoz kapcsolódó jogi személyek rendszeres államszövetségi és állami vállalati jövedelemadót fizetnek a nettó jövedelmükből. Az egyház és a hozzá kapcsolódó jogi személyek emellett ingatlanadót fizetnek azokra az ingatlanokra, amelyeket nem vallási, oktatási vagy jótékonysági célokra használunk, ide értve a beépítetlen földterületeket, valamint a befektetési vagy kereskedelmi célból birtokolt ingatlanokra vonatkozó adót. Az egyházi ingatlanok fejlesztésével kapcsolatban megfizetjük a kormány által kiszabott illetékeket, díjakat és adókat. Az egyház emellett szövetségi és állami munkáltatói adókat fizet, valamint levonja és befizeti a munkáltató bérét terhelő adókat. Ahol ez vonatkozik rá, ott az egyház és a hozzá kapcsolódó jogi személyek állami és helyi értékesítési és felhasználási adókat fizetnek.

Zárszó

Gérald Caussé elnöklő püspök azt mondta: „Jézus Krisztus egyháza vagyunk, és ennek az egyháznak nincs más célja, csak az, amit maga az Úr jelölt ki neki; ez pedig az, hogy mindenkit hívjon: »jöjjetek Krisztushoz, és legyetek benne tökéletessé« (Moróni 10:32), azáltal, hogy »segít a tagjainak Jézus Krisztus evangéliuma szerint élni, misszionáriusi munka által összegyűjti Izráelt, gondoskodik a szegényekről és a rászorulókról, és templomépítéssel, valamint helyettes általi szertartások végzésével lehetővé teszi a halottak szabadítását«” (“In the Lord’s Way: The Spiritual Foundations of Church Financial Self-Reliance,” Mormon Newsroom, Mar. 2, 2018).

Kérdések és válaszok

  1. Mire használja az egyház a tizedet és más pénzalapokat?
  2. Miért van szüksége az egyháznak pénzügyi forrásokra?
  3. Miért nem teszi közzé az egyház a pénzügyi adatait?
  4. Gazdag egyház az egyház?
  5. Fizet adót az egyház?
  6. Milyen szabályozások vannak érvényben a pénzalapok helytelen használatának megelőzésére?
  7. Vannak az egyháznak befektetési tartalékai?
  8. Milyen befektetések vannak az egyház birtokában?
  9. Vannak az egyháznak a tőzsdén befektetett forrásai?
  10. Hogyan választja ki az egyház, hogy mely értékpapírokba és kötvényekbe fektessen be?
  11. Honnan származik az egyház tartalékait képező pénz?
  12. Miért tart fenn az egyház pénzügyi tartalékokat, amikor olyan sok kielégítetlen humanitárius szükséglet van jelenleg a világban?
  13. Miért kéri az egyház a korlátozott eszközökkel rendelkező tagjait arra, hogy jövedelmük 10 százalékát adják be tizedként?
  14. Hogyan és mikor használják fel az egyház tartalék pénzalapjait?

K: Mire használja az egyház a tizedet és más pénzalapokat? Miért van szüksége az egyháznak pénzügyi forrásokra?

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza azért lett megalapítva, hogy Jézus Krisztus evangéliumát hirdesse és mindenkit meghívjon, hogy kövesse Őt. Ez egy átfogó, világméretű munka, mely jelentős forrásokat követel. Az egyház 30.000-nél több gyülekezetet támogat, illetve kápolnák és gyülekezeti házak ezreit tartja fenn; munkaügyi központokat, tárházakat, családtörténeti központokat, ifjúsági és felsőfokú hitoktatási programokat, iskolákat, egyetemeket és más felsőfokú oktatási kezdeményezéseket működtet, valamint világszerte 159 templomot (további 30 be van jelentve vagy építés alatt áll). Térítő, szolgálati és emberbaráti missziók százaiban nagyjából 70.000 misszionárius áll az egyház felügyelete alatt. Az egyház egyre bővül, gyakran olyan területeken, ahol jelentős fizikai szükségletek mutatkoznak. E munka elvégzéséhez az egyház követi az általa tanított pénzügyi alapelveket: betartja a költségvetését, kerüli az adósságot, és takarékoskodik, illetve befektet, ami a jövőt illeti.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Miért nem teszi közzé az egyház a pénzügyi adatait?

Az egyház nem pénzügyi intézmény és nem kereskedelmi vállalat. Egyetlen célja az evangélium prédikálása és mindenki meghívása, hogy jöjjön Krisztushoz. Bár az egyház úgy dönt, hogy nem teszi közzé pénzügyei részleteit, az nem igaz, hogy ne tájékoztatná a nagyközönséget az általa követett pénzügyi alapelvekről, az egyházi pénzalapokat védő pénzügyi szabályozásokról, valamint e pénzalapok forrásáról és felhasználásáról. Az egyház emellett a törvény által megkövetelt minden pénzügyi információt maradéktalanul rendelkezésre bocsát.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Gazdag egyház az egyház?

Vannak, akik időnként jómódú szervezetként jellemzik az egyházat. Az egyház ereje azonban nem mérhető annak pénz- vagy ingatlanvagyona függvényében. Amint azt Gordon B. Hinckley elnök megmondta: „Végső soron az egyház egyetlen gazdagsága a tagjanak a hite” (“The State of the Church,” 54). Az egyház jelenlegi viszonylagos jómódja csupán tagjainak abban megnyilvánuló hitét tükrözi, hogy betartják a tized törvényét és egyéb irányadó alapelveket, amilyen az előrelátó életmód és az önellátás. Ez az Úr ígéretén alapszik, mely szerint „amennyiben betartjátok a parancsolataimat, boldogulni fogtok ezen a földön…”. Ez az ígéret a Mormon könyvének 18 versében jelenik meg, és az utolsó napi szentek hisznek abban, hogy ma is vonatkozik ránk.

Vannak azonban, akik ugyanúgy próbálnak pénzbeli értéket adni az egyháznak, ahogyan egy kereskedelmi vállalat vagyonát mérnék fel. Az ilyen összehasonlítás egyszerűen nem állja meg a helyét. Egy vállalat ágazatának irodái vagy üzlethelyiségei például pénzügyi szempontból jogosan minősülnek profitforrásnak. Azonban amikor az egyház megépíti az istentisztelet egy helyét, akkor az épület vagyonráfordítást és pénzügyi kötelességvállalást igényel, melyet a világszerte élő egyháztagok adományainak kell ellentételezniük. Az épület folyamatos karbantartása, fenntartása és használata, valamint a közművek kifizetése csak addig tud megvalósulni, amíg a hithű egyháztagok továbbra is támogatják az egyházat.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Fizet adót az egyház?

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza minden törvény által kivetett adót megfizet. Az utolsó napi szentek hisznek „a törvény iránti engedelmességben, annak tiszteletében és támogatásában” (Hittételek 1:12). Az egyház és a hozzá kapcsolódó jogi személyek szerte a világon megfizetik a vonatkozó adókat és egyéb, a kormány által kiszabott illetékeket. Az Egyesült Államokban, ahol az egyházak és egyéb non-profit szervezetek általában mentesülnek az államszövetség és az adott állam jövedelemadója alól, az egyház azon bevételeket generáló rendszeresen végzett tevékenységeiből adódó jövedelme után fizet adót, amely lényegében nem kapcsolódik az adómentes tevékenységeihez. A profittermelő vállalatokként megszervezett, az egyházhoz kapcsolódó jogi személyek rendszeres államszövetségi és állami vállalati jövedelemadót fizetnek a nettó jövedelmükből. Az egyház és a hozzá kapcsolódó jogi személyek emellett ingatlanadót fizetnek azokra az ingatlanokra, amelyeket nem vallási, oktatási vagy jótékonysági célokra használunk, ide értve a beépítetlen földterületeket, valamint a befektetési vagy kereskedelmi célból birtokolt ingatlanokra vonatkozó adót. Az egyházi ingatlanok fejlesztésével kapcsolatban megfizetjük a kormány által kiszabott illetékeket, díjakat és adókat. Az egyház emellett szövetségi és állami munkáltatói adókat fizet, levonja és befizeti a munkáltató bérét terhelő adókat. Ahol ez vonatkozik rá, ott az egyház és a hozzá kapcsolódó jogi személyek állami és helyi értékesítési és felhasználási adókat fizetnek.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Milyen szabályozások vannak érvényben a pénzalapok helytelen használatának megelőzésére?

Az egyház vezetése nagyon is tudatában van az egyházi források szent természetének, és gondosan odafigyel a tized és egyéb pénzalapok előrelátó felhasználására és helytelen felhasználásuktól való megóvásukra. Egyházi fegyelmezésnek vetik alá azt, aki helytelenül használja a szent tizedet és egyéb felajánlásokat.

Az egyházi pénzalapok költését az Első Elnökség, a Tizenkét Apostol Kvóruma és az Elnöklő Püspökség hagyja jóvá. Ezek a felsőbb vezetők tanácskoznak egymással és döntéseket hoznak a pénzalapok elosztásáról. Ezen kívül minősített szakemberek rendszeres könyvvizsgálattal biztosítják a mértékadó könyvelési alapelveknek és az egyházi irányelveknek történő szigorú megfelelést. Helyi szinten is hívnak el könyvvizsgálókat, akik rendszeres időszakonként az egyház által meghatározott részletes irányelveket és eljárásokat követve könyvvizsgálatot végeznek az egyházközségekben és a gyülekezetekben.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Vannak az egyháznak befektetési tartalékai? Milyen befektetések vannak az egyház birtokában?

Az egyház változatos tartalékokat tart fenn – köztük közönséges részvényekkel és kötvényekkel, érdekeltségekkel adóköteles cégekben, kereskedelmi és lakossági, valamint mezőgazdasági ingatlanokkal – azért, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az egyház jelenlegi és jövőbeni működéséhez. E pénzalapok befektetésének egyetlen célja az egyház küldetésének támogatása, hogy minden nemzetnek prédikálja az evangéliumot és felkészüljön az Úr második eljövetelére. Vannak olyan egyházi befektetések, például mezőgazdasági érdekeltségek, amelyek nem csupán megőrzik és gyarapítják az egyházi forrásokat, hanem sürgető szükségletek kielégítésére is felhasználhatóak.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Vannak az egyháznak a tőzsdén befektetett forrásai?

Igen. Ezek a pénzalapok azon pénzügyi tartalékok részét képezik, amelyek lehetővé teszik az egyház számára a szükségletek kielégítését, miközben világszerte egyre bővül és különféle programokat irányít. Az egyház minden évben félreteszi a pénzalapjai egy részét megtakarítás és befektetés céljából.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Hogyan választja ki az egyház, hogy mely értékpapírokba és kötvényekbe fektessen be?

Az egyház igyekszik jó sáfára lenni ezeknek a forrásoknak, és minősített szakemberek segítségével átfogó, változatos módon fekteti be az egyház pénzalapjait. Hivatásos pénzügyi tanácsadók választják ki és kezelik a konkrét befektetéseket.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Honnan származik az egyház tartalékait képező pénz?

Az egyház működésének legnagyobb részét az egyháztagok által adott szent tized és felajánlások pénzelik. Az egyház működése az anyagi eszközeinek keretei között marad, és minden évben félreteszi a pénzalapjai egy részét. Az egyház követi az általa tanított pénzügyi alapelveket: betartja a költségvetését, kerüli az adósságot, és takarékoskodik, illetve befektet, ami a jövőt illeti.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Miért tart fenn az egyház pénzügyi tartalékokat, amikor olyan sok kielégítetlen humanitárius szükséglet van jelenleg a világban?

Az egyház az elmúlt években dollármilliárdokat költött világszerte jelentkező jóléti és emberbaráti szükségletek kielégítésére. Arra számítunk, hogy ezek a szükségletek idővel növekedni fognak. Az egyházhoz kapcsolódó profittermelő szervezetek is hozzájárulnak Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Alapítvány bevételeihez, mely számos jótékonysági ügynek adakozik. Az egyháztagok saját idejüket és forrásaikat felajánlva számos más jótékonysági erőfeszítést támogatnak. Ez részét képezi az egyház isteni küldetésének.

Az emberbaráti és jólléti erőfeszítések mellett az egyház pénzügyi tartalékai forrásokat biztosítanak az egyház jövőbeli növekedésének fenntartásához, miközben beteljesül a prófécia, mely szerint Jézus Krisztus evangéliuma tanításra, az egyház pedig megalapításra kerül a föld minden nemzetében a Szabadító visszatéréséig. Egyre több pénzügyi eszközre van szükség Jézus Krisztus evangéliumának világszerte történő prédikálására, az egyre nagyobb számú templom, valamint istentiszteleti ház építésére és működtetésére, valamint olyan oktatási és egyéb lehetőségek biztosítására, melyek kiemelik az embereket a szegénységből és elősegítik az önellátást.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Miért kéri az egyház a korlátozott eszközökkel rendelkező tagjait arra, hogy jövedelmük 10 százalékát adják be tizedként?

Az utolsó napi szentek hite szerint Isten lelki és fizikai áldásokat ígér és ad azoknak, akik követik a parancsolatait, köztük a tized parancsolatát. A tized egy lelki tantétel, melyen keresztül az Úr anyagilag fenntartja az egyházát. Az egyháznak nagyon is fontos az, hogy segítsen az egyéneknek kiemelkedni a szegénységből; jelentős forrásokat szentel olyan oktatási, emberbaráti és jólléti erőfeszítésekre, amelyek segítenek nekik a személyes önellátás kialakításában. A teljes tizedfizetés a hit és az Isten parancsolatai iránti engedelmesség cselekedete. Akik úgy döntenek, hogy tizedet fizetnek, gyakran tanúskodnak is a döntésükből eredő áldásokról.

Visszatérés a kérdések és válaszok felsorolásához

K: Hogyan és mikor használják fel az egyház tartalék pénzalapjait?

Amikor a múltban szűkösek voltak a források, vagy a növekedés fokozottabb igényekkel járt, a tartalék pénzalapok rendelkezésre álltak, hogy segítsenek támogatni az egyház működését.

A tartalék pénzalapok a jövőt biztosítják. Az egyház pénzügyi tartalékai forrásokat biztosítanak az egyház jövőbeli növekedésének fenntartásához, miközben beteljesül a prófécia, mely szerint Jézus Krisztus evangéliuma tanításra, az egyház pedig megalapításra kerül a föld minden nemzetében a Szabadító visszatéréséig. Az egyház további kápolnák és templomok építésére számít. Bővülni fognak a jólléti és az emberbaráti erőfeszítések. További forrásokat igényel majd a misszionáriusi munka, az oktatási szükségletek és az egyéb olyan programok, amelyek szerte a világon javára válnak az embereknek. Akár tartalékokból, akár közvetlenül az egyháztagok tizedéből származnak, az egyházi pénzalapokat kizárólag arra a célra használjuk, hogy támogassuk az egyház küldetését. A tartalék pénzalapok is kizárólag ezen okból léteznek.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.