Sajtóközlemény

Utcai vándorénekes lelt rá az evangéliumra

2008. június 21. Csépai András Svédország egyik utcájának sarkán énekelt, amit nagyon szeretett, amikor két misszionárius nővér megállt, hogy hallgassa őt. Három nappal később megkeresztelkedett. -- Beszélni kezdtek – mondta Csépai testvér. -- Igen különleges lelkületet éreztem rajtuk. Különböztek a többiektől. Nem tudom, hogy miért, de éreztem a Lelket. Nem tudtam, melyik egyházról beszélnek nekem. Másnap már a második leckét tanították neki. Mielőtt a harmadik napon visszatért volna Magyarországra, megkeresztelkedett. András 1955-ben született Magyarországon. Egy vallásos családban nőtt fel a kommunizmus idején. Néha jobban érdekelte a vallás, máskor pedig kevésbé. Legtöbbször azonban hitt Istenben. 1988-ban különleges engedélyt kapott, hogy ellátogasson Skandináviába, ahol barátoknál lakott. Dániából minden reggel áthajózott Helsingborgba, Svédországba. Ott járókelőknek adott szerenádot, és idegenek kedvességéből élt.-- Nagyon komolyan gondolkodtam a vallásról.Ez abban az évben volt, amikor igen őszintén imádkoztam Mennyei Atyánk segítségéért – idézte fel később egy 1997-es interjú során az Egyháztörténeti Részleg egy képviselőjének. -- A második beszélgetés alkalmával a Lélek hatalmas kiáradását éreztem. Egész életemben emlékezni fogok rá, hogy mi történt akkor... Az a bizonyos második beszélgetés volt életem fordulópontja. Úgy éreztem, hogy választ kaptam. 1988. július 30-án, lángoló bizonysággal a szívében megkeresztelkedett. -- Abban a szerencsében volt részem, hogy a keresztelőm után egy kis beszédet -- Sok mindent nem tudtam még… Éreztem viszont valamit, ami az Úrtól jött… Amit akkor éreztem, egy igen erős érzelmekkel átitatott élmény volt. Miután hazatért Magyarországra, kitartóan folytatta tovább a napi szintű tanulást. -- A tanulás hatalmas megelégedettséggel töltött el. Amikor tanultam és imádkoztam, újra éreztem a Lelket -- mondta. -- Elszántan tanulmányoztam és tanultam. Az egyház összes magyarországi tagja egy kis pesti lakásban gyűlt össze. Az egyháztagság még kicsi volt, de gyorsan növekedett. Fél évvel később, 1989. január 6-án megszervezték az első gyülekezetet, melynek elnöke Varga Péter volt. Ezzel Csépai testvér egyike lett az egyház magyarországi pionírjainak. Kedves emlékek kötik Magyarország első gyülekezeti házához, melyet 1989. október 17-én Thomas S. Monson elnök szentelt fel, aki akkor az Első Elnökség második tanácsosa volt. A fiatal egyháztagok izgalommal vették át a felújított épületet, hogy az hódolatuk helyévé válhasson. -- Amikor arra gondolok, hogy az új egyháztagok hogyan változnak, hogyan fogadják el az evangéliumot, érzem, hogy ez az Úr egyháza Magyarországon -- mondta. Csépai testvért még az egy évtizedes egyháztagsága előtt elhívták, hogy a misszióelnökség tanácsosa legyen, mely lehetőséget adott neki arra, hogy az országot bejárva első kézből legyen tanúja az egyház magyarországi növekedésének. -- A legjobb dolog, amit az emberekért tehetek az, hogy jó példa vagyok és megosztom velük a bizonyságomat. Ez a legfontosabb dolog, amit ebből az elhívásból tanultam – mondta. Írta: Shaun D. Stahle SZERKESZTŐI MEGYJEGYZÉS: A Church News időről időre bemutatja azon emberek hitét, akik pionírként segítették az egyházat saját országukban. Csépai András ma a Magyarország Budapest Cövekben, a Buda Egyházközségben a Fiatal Férfiak elnökeként szolgál, és továbbra is aktívan végzi a misszionáriusi munkát.

Formai útmutatói megjegyzés:Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg online a Formai útmutató.